A fahéj egy fűszer, amely a fahéjfák kérgéből származik. A fahéj elsősorban őrölt fűszerként vagy „rudakban”, más néven kassziakéregként ismert.

A világ fahéjtermelésének és betakarításának nagy részét Kínában és Indonéziában végzik, de Vietnam és Srí Lanka is jelentős mértékben hozzájárul a termesztéshez.

A fahéj a cukorral együtt rendszeresen megtalálható a kereskedelmi kenyérfélékben, gabonafélékben és a különböző konyhák különböző híres ételeiben.

A fahéj számos olyan aktív vegyületet tartalmaz, amelyek felkeltették az egészségüket értékelő egyének érdeklődését. Amellett, hogy a fahéj számos olyan polifenolos vegyületet tartalmaz, amelyek számos pozitív hatást gyakorolnak a szervezetünkre, jelentős mennyiségben tartalmaz olyan alapvető tápanyagokat, mint a kalcium, vas, magnézium, cink és K-vitamin.

A fahéj az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált az étrendben, mivel úgy gondolják, hogy segíti az anyagcsere egészségét. Olvassa tovább ezt a cikket, hogy megtudja, milyen előnyökkel járnak ezek a hatóanyagok, mennyi fahéjat kell szednie a lehetséges egészségügyi előnyök kihasználásához, és megtudja, kell-e aggódnia bármilyen mellékhatás miatt.

Milyen előnyei vannak a fahéjnak?

Anyagcsere-egészség

A fahéj segíthet a vércukorszint kezelésében és javíthatja az inzulinérzékenységet Az elmúlt fél évszázadban a fejlett világban túlságosan is elterjedtek az olyan egészségügyi állapotok, mint a szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás (hipertónia), a diszlipidémia (kóros koleszterinszint) és az elhízás. Ez nagy érdeklődéshez vezetett az olyan táplálkozási vegyületek iránt, amelyek az egészséget támogató életmóddal szinergiában működhetnek az anyagcsere-egészség javítására.

Az egyik élelmiszer, amely e tekintetben figyelemre méltó figyelmet kapott, a fahéj. Konkrétan a fahéjról kimutatták, hogy hatékony a vércukorszint szabályozásában. A krónikusan magas vércukorszintet 2-es típusú cukorbetegségként ismerjük. Ez azért alakul ki, mert sejtjeink rezisztensek az inzulinnal szemben, ami azt jelenti, hogy a glükóz nem tud hatékonyan bejutni a sejtjeinkbe. A cukorbetegség nem csak a szívbetegségek kockázati tényezője az erek károsodása miatt; a cukorbetegség a szemet, a veséket és a végtagokat is károsíthatja.

A fahéj bizonyítottan segít a vércukorszint kezelésében azáltal, hogy visszaszabályozza a glükóz anyagcseréjében szerepet játszó emésztőenzimek működését. Ez azt eredményezi, hogy a glükóz egyenletesebben áramlik a véráramba, ami viszont mérsékli az inzulin illékony kiugrását.

A fahéjról azt is feltételezik, hogy sejtszinten segíti a glükóz tárolását (glikogén néven ismert). A fahéjban található metil-hidroxikalkon-polimer (MHCP) nevű vegyület inzulinutánzó anyagként képes működni, segítve a glükózfelvételt, ami aztán a glikogénraktározáshoz vezet.

A vércukorszint és az inzulinérzékenység javítása mellett a fahéj tudományos vizsgálatokban kimutatták, hogy képes csökkenteni a triglicerideket és az LDL („rossz”) koleszterinszintet. Ezek az anyagcsere-markerek a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői is.

A fahéj anyagcsere-egészségre gyakorolt hatásának bizonyítékai meglehetősen egyértelműek, így ha a metabolikus szindrómával járó betegségek elleni küzdelem fontos az Ön számára, mindenképpen építse be a fahéjat az étrendjébe! Bár a fahéj az életmódváltástól függetlenül is jól működik, nagyon valószínű, hogy a fahéj a rendszeres testmozgással és a kiegyensúlyozott étrenddel szinergiában működne, hogy tovább javítsa az anyagcsere egészségét.

Antioxidáns

A fahéjban található rengeteg polifenolos vegyületnek köszönhetően ez a fűszer fantasztikus antioxidáns is. A szervezetben az optimális egészség fenntartásához a szabadgyök-molekulák és az antioxidánsok egyensúlyát kell fenntartanunk.

A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és a kapcsolódó egészségügyi állapotok azonban sokaknál egyensúlyhiányhoz vezetnek. Ez oxidatív stresszhez, valamint a sejtek és a DNS károsodásához vezet.

Ezért sokak számára létfontosságú a gazdag antioxidáns vegyületellátás, amely képes stabilizálni ezeket a szabad gyök molekulákat, így csökkentve a sejtjeinket érő stresszt. Ez a folyamat annak köszönhetően történik, hogy az antioxidáns vegyület egy elektront biztosít a szabad gyök molekulának, ezáltal kémiailag stabillá téve azt.

Fontos azonban megérteni, hogy a szabadgyök-molekulák támogathatják az egészséget, mivel a káros baktériumok elpusztításával segíthetnek az immunrendszer működésében. Csakhogy a túl sok belőlük káros az egészségre.

Azzal, hogy a fahéjat és más antioxidánsokban gazdag élelmiszereket is beiktat az étrendjébe, biztosítja a szervezetének azokat a vegyületeket, amelyekre szüksége van a megfelelő egyensúly fenntartásához, és ezzel elősegíti az optimális egészséget.

Kalcium

A fahéj kalciumban gazdag, ami segít fenntartani a csontsűrűséget és az egészséges fogakat.A fahéj jelentős mennyiségű kalciumot tartalmaz, amelyre viszonylag nagy mennyiségben van szükség. Ez a szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag, a teljes testtömeg közel 2%-át teszi ki.

A kalciumnak tudományosan bizonyítottan sokféle szerepe van a szervezetünkben. Ezek közé tartoznak:

– A csontok ásványi sűrűségének fenntartása.
– Az egészséges fogak fenntartása.
– Hozzájárulás a normális véralvadáshoz.
– Az elfogyasztott ételek anyagcseréjének elősegítése.
– Hozzájárulás az egészséges emésztéshez.
– Segíti a sejtosztódást és a specializálódást.
– Csökkenti a menopauza utáni nők csonttömegvesztését, ezáltal csökkenti a csontritkulás kockázatát.

Vas

Bár a vas legnagyobb mennyiségben a vörös húsokban és a sötétzöld zöldségekben található, a fahéjban is megtalálható.

A vas alapvető tápanyag, amelynek számos fontos szerepe van a szervezetben. Ezek közé tartozik többek között:

– Hozzájárul a vörösvérsejtek és a hemoglobin képződéséhez, ami viszont segíti az oxigénben gazdag vérrel való ellátást a test minden részébe.
– Hozzájárulás az élelmiszerek anyagcseréjéhez.
– Az immunrendszer működésének támogatása.
– A fáradtság és a kimerültség csökkentése.
– A sejtosztódás elősegítése.
– A gyermekek kognitív fejlődésének elősegítése.

Magnézium

A magnéziumnak nagy befolyása van az optimális egészségi állapotra, mivel több mint 300 folyamatban vesz részt a szervezetben. Úgy gondolják, hogy a magnéziumhiány a D-vitamin után a második leggyakoribb, ezért a magnézium további forrásai az étrendben jótékony hatásúak lehetnek.

A magnézium tudományosan bizonyítottan:

– Csökkenti a fáradtságot és a kimerültséget.
– Segít fenntartani az elektrolitok egyensúlyát.
– Szinergiában működik a kalciummal és a vassal, hogy segítse az anyagcserét.
– Hozzájárul a normál idegrendszeri és izomműködéshez.
– Segít fenntartani az egészséges csontokat és fogakat.
– Segíti a fehérjeszintézis folyamatát.
– Támogatja a normál pszichológiai működést.

Cink

A fahéjban található cink még tovább fokozza e fűszer egészségügyi profilját. A cink olyan ásványi anyag, amely tudományosan bizonyítottan:

– Hozzájárul a DNS-szintézishez
– fenntartja a szervezetünk optimális pH-értékét
– Segíti a makrotápanyagok anyagcseréjét.
– támogatja a kognitív funkciókat
– segíti a reproduktív funkciókat
– Támogatja az egészséges hajat, bőrt és körmöket
– Segíti az A-vitamin felszívódását

K-vitamin

A K-vitaminra a szervezetnek csak kis mennyiségben van szüksége, de az egészség szempontjából mindenképpen fontos. Ez az alapvető tápanyag főként a zöld leveles zöldségekben található meg, de egyes állati termékekben és a fahéjban is megtalálható. Tudományosan kimutatták, hogy a K-vitamin hozzájárul a normális véralvadáshoz és a csontok egészségéhez, így kiegészíti a kalcium, a vas és a magnézium hatását.

Miután befejeztük a fahéj tápanyagsűrűségének bemutatását, már érthető, hogy miért lett egyre népszerűbb ez az ősi fűszer az utóbbi években!

Mennyi fahéjat érdemes fogyasztani?

Mennyi fahéjat kell szedni ahhoz, hogy élvezhessük az egészségre gyakorolt előnyeit?A fahéjjal kapcsolatos kutatások számos olyan dózist használtak fel, amelyekről kiderült, hogy javítják a glükóz-anyagcserét, az inzulinérzékenységet és a magas koleszterinszintet. Az e vizsgálatok eredményeit összegző metaanalízis azt mutatta, hogy már a 120 mg-os dózisok is kimutatható hatással voltak, a napi 3-6 g-os nagyobb dózisok pedig valószínűleg a leghatékonyabbak. A fahéjat vagy fahéjkivonatot tartalmazó étrend-kiegészítőket magas szénhidráttartalmú étkezésekkel együtt ajánlott szedni, amelyek segítik ennek a makrotápanyagnak az anyagcseréjét, miközben az inzulin kiugrását is mérséklik.

Milyen mellékhatásai vannak a fahéjnak?

A fahéj valószínűleg biztonságos a legtöbb ember számára, ha szájon át szedik a javasolt adagokon belül.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fahéj tartalmaz egy kumarin nevű vegyi anyagot. Nagy mennyiségben fogyasztva a kurmarin károsíthatja a májat, különösen azoknál az embereknél, akik korábban májszövődményekben szenvedtek.

A kumarin azonban sokkal nagyobb mennyiségben található a kassziafahéjban, mint a ceyloni fahéjban, ezért mindenképpen olyan terméket keressen, amely kizárólag vagy elsősorban ceyloni fahéjból készül.

A cukorbetegeknek is ajánlott óvatosan bánni a fahéjtermékekkel, mivel azok erősen csökkentik a vércukorszintet. Következésképpen a cukorbetegeknek következetesen ellenőrizniük kell a vércukorszintet, és a hipoglikémiás epizódok megelőzése érdekében esetleg módosítani kell a gyógyszeres kezelést.

Ami a gyermekeket illeti, a fahéj biztonságosságát bizonyítékok támasztják alá. Ez a bizonyíték egy olyan vizsgálatból származik, amely nem talált mellékhatásokat 13-18 éveseknél, akik 12 héten keresztül napi 1 grammot szedtek.

Mivel a területre vonatkozó kutatások hiányoznak, a terhes nőknek nem ajánlott a fahéjtermékek fogyasztása.