A máriatövis gyógyászati felhasználása hosszú múltra tekint vissza, állítólag már az ókori rómaiak is élvezték, mint emésztésjavítót a torkos lakomák után.

A közelmúltban azonban ez a hagyományos gyógymód némileg újjáéledt, mivel számos tudományos vizsgálat kezdte feltárni a máriatövis néhány nagyon ígéretes felhasználási módját. Napjainkban a máriatövis kezd elfogadást nyerni a főáramú orvosi körökben, válaszul a használatát alátámasztó egyre gazdagabb bizonyítékokra.

Ha kíváncsi a máriatövis világára – és arra, hogy miért esküszik rá oly sok vásárlónk -, akkor olvasson tovább, hogy mindent megtudjon a máriatövis lehetséges felhasználási módjairól.

Mi olyan előnyös a máriatövisben?

A máriatövis növény talán nem tűnik a legígéretesebb étrend-kiegészítőnek, de mi sem áll távolabb az igazságtól. A szakértők úgy vélik, hogy a máriatövis legfontosabb egészségügyi előnyei a „szilimarin” nevű aktív vegyületből származnak.

A máriatövis növény minden része tartalmaz szilimarint, de a vizsgálatok kimutatták, hogy a magokban és a termésekben koncentrálódik a legnagyobb mértékben. Ezért sok máriatövis-kiegészítő ezekből a forrásokból származik, és egy tipikus máriatövis-kivonat nagyjából 65-80% szilimarint tartalmaz.

Ha a máriatövis legfőbb előnyét egyetlen szóval kellene összefoglalni, az az „antioxidáns” lenne. Egész egyszerűen, számos tanulmány bizonyította, hogy a máriatövisben lévő szilimarin segít megvédeni a szervezetet a szabad gyökök okozta károsodástól – legyen az környezeti forrásból, például a napfényből, vagy a táplálkozásból és anyagcsere-folyamatokból, például az alkoholfogyasztásból származó károsodás.

Ez elsőre talán nem hangzik túl izgalmasan, de ha kicsit mélyebbre ásunk, a máriatövis mindenféle felhasználási módját megtaláljuk, amely ebből az egyetlen lenyűgöző tulajdonságból ered.

Rákmegelőzés

Úgy tartják, hogy a daganatok megjelenéséhez hozzájáruló egyik elem a szabad gyökök okozta károsodás. Ezek az „instabil” részecskék azért olyan veszélyesek, mert képesek károsítani a sejtek DNS-ét. Mivel a sejtek növekedését a DNS szabályozza, aligha meglepő, hogy ha e „kód” károsodása bekövetkezik, a sejtek irányíthatatlanul növekedni kezdenek. Ez pedig daganatos növekedéshez vezethet.

A különböző rákos sejtek nagyon eltérőek lehetnek a terápiás kezelésekre adott aktivitásuk és válaszuk tekintetében, ezért fontos, hogy ne csak egy általános rákellenes tulajdonságot vegyünk figyelembe, hanem a rák azon konkrét típusait is, amelyeknél hatást figyeltek meg.

Itt az eredmények valóban lenyűgözőek. A kutatók például megállapították, hogy a máriatövis hatóanyagai pozitívan hatnak a prosztata-, az emlő- és a méhnyakrákra, a hatás pedig „rendkívül jelentősnek” mondható. Úgy tűnik, hogy a máriatövisben található szilimarin segít megvédeni a szervezet sejtjeit a szabad gyökök okozta károsodástól, ezáltal csökkentve a daganatok növekedését.

Bizonyos bizonyítékok még arra is utalnak, hogy a szilimarin még az „apoptózis” nevű folyamatot is felgyorsíthatja, amely a természetes sejthalált jelenti. Ha ez igaznak bizonyul, akkor a máriatövis akár a daganat méretének csökkentésére is képes lehet azáltal, hogy a daganatsejtek pusztulására ösztönzi őket. Ahogy egy, a máriatövis hatásait vizsgáló tanulmány állította: „apoptotikus hatásának köszönhetően… a szilimarin potenciális alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik a különböző rákos megbetegedések kezelésében”.

A bőr védelme
A máriatövis megvédheti a bőrt a napsugárzástól, és csökkentheti a rák kialakulásának esélyét.A bőr folyamatosan ki van téve a nap veszélyes sugárzásának; a szabad gyökök károsodásának egy másik formája. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a bőr napsugárzásnak való kitétele hozzájárulhat a bőr korai öregedésétől kezdve a bőrrák kialakulásáig mindenhez. A túl sok közvetlen napfény még az immunrendszert is leronthatja, így nagyobb eséllyel betegszünk meg különféle fertőzésekben.

Bár az elmúlt években sokan „napfénytudatosabbá” váltunk, és szívesen kenjük magunkat naptejjel, csalódottan hallhatjuk, hogy a legújabb tanulmányok szerint ez nem biztos, hogy elég. A tudósok kimutatták, hogy bár a fényvédő krém használata kétségtelenül sokkal jobb, mintha nem használnánk, sok szabványos kezelés nem nyújt olyan teljes védelmet, mint amilyet sokan joggal feltételeznek.

Egyrészt természetesen nem viselünk mindig naptejet. Nagyon kevesen kenik be magukat, mielőtt kiugranak a kertbe, hogy kiteregessék a szennyest, téli sétát tesznek, vagy leülnek a napos ablak mellé.

Azonban minden esetben kitesszük a bőrünket az ultraibolya fény pusztításának. Aztán ott van az a probléma, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy a hullámhosszok jóval szélesebb tartománya vezethet szabadgyökös károsodáshoz, mint azt hagyományosan gondolták. A legtöbb napvédő krémet például úgy tervezték, hogy az UVB fénytől védjen, de egyre több bizonyíték van arra, hogy az UVA és még az infravörös hullámok is hozzájárulhatnak a problémákhoz. Mivel sok fényvédő krém nem foglalkozik ezekkel az új felfedezésekkel, „rést hagyhat a páncélján”. Szerencsére vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a máriatövisben található szilimarin hasznos lehet a napvédelem kiterjesztésében.

Úgy tűnik, hogy a máriatövis antioxidáns tulajdonságai – akár helyileg alkalmazva, akár étrend-kiegészítő formájában fogyasztva – további védelmet nyújtanak a nap okozta szabad gyökök okozta károsodással szemben. Ezért teljesebb védelmet nyújthatnak a bőrének az égési sérülésekkel, sőt a kinövésekkel szemben.

Egy másik érdekes felfedezés, amely tovább erősíti a máriatövis bőrvédelemre való használatát, a sugárterápiás osztályokról származik. Becslések szerint a sugárterápiával kezelt rákos betegek több mint 80%-a mellékhatásként kellemetlen bőrbetegséggel jár. Az úgynevezett „radiodermatitisz” súlyos és kellemetlen állapot lehet, amely befolyásolhatja a kezelésük folytatását.

A máriatövis hatékonyságának tesztelésére ilyen esetekben a sugárterápián átesett betegek egy csoportját két csoportra osztották; az egyik csoportnak helyileg alkalmazható máriatöviskrémet, míg a másiknak placebokrémet adtak, amelyet naponta kellett használni. Minden beteg bőrének állapotát rendszeresen ellenőrizték, és a szilimarin hatása egészen megdöbbentő volt. Megállapították, hogy a máriatövist használó betegek kevesebb mint 10%-ánál mutatkoztak a toxicitás jelei 5 hét sugárterápia után, míg a kontrollcsoportban ez az arány 52% volt.

Azoknál a szerencsétleneknél, akiknél mégis jelentkeztek toxikus hatások, a máriatövist használóknál átlagosan 50%-kal hosszabb időbe telt (45 nap vs. 29 nap). Összességében ez egy nagyon lenyűgöző eredmény, amely ismét kiemeli a máriatövis jótékony hatásait. Röviden, a máriatövis másik nagyszerű felhasználási módja tehát az, hogy segít megvédeni a bőrét a jövőbeli károsodásoktól. Ahogy az egyik tanulmány fogalmazott: „A rendelkezésre álló kísérleti információk arra utalnak, hogy a szilimarin ígéretes kemopreventív és farmakológiailag biztonságos szer”.

A máj egészségének elősegítése

A máriatövist a májjal kapcsolatos problémák egyik legjobban kutatott természetes terápiájának tartják. Mivel a májat sok szempontból a méreganyagok eltávolítására szolgáló biológiai „szűrőként” lehet elképzelni, ebből következik, hogy a májunk különösen ki van téve a környezeti, étrendi vagy anyagcsere-forrásokból eredő károsodás veszélyének.

A szabadgyök-károsodás hatásait valóban különösen súlyosnak tartják, és a szakértők szerint „az antioxidáns aktivitás vagy a szabadgyökök keletkezésének gátlása fontos az ilyen májkárosodással szembeni védelem biztosításában”. Egyszerűen fogalmazva, a több antioxidánsnak segítenie kell abban, hogy a májad fitt és egészséges maradjon.

De mi a bizonyíték?

Az erős ivók általában különösen ki vannak téve a májbetegségek kockázatának, mivel a szervük túlterhelté válhat, amikor megpróbálja eltávolítani az alkoholt a szervezetből. Ami még rosszabb, az etanol máj általi feldolgozása nagy mennyiségű szabad gyököt termel, ami viszont hozzájárulhat az olyan állapotokhoz, mint a májzsugor. A májzsugorodás gyakran halálos kimenetelű, ezért az orvostudományban folyamatos innováció folyik a hosszú élettartam meghosszabbítása érdekében.

A máriatövis használata az ilyen egyének életének meghosszabbítására egy új kutatási útvonal, amely azonban komoly lehetőségeket rejt magában. Egy 87 májzsugorban szenvedő betegből álló csoportot arra ösztönöztek, hogy vagy napi háromszor 140 mg máriatövist fogyasszanak, vagy egy azonos hatású placebót. Ezután minden egyes beteget nyomon követtek a következő négy évben, hogy nyomon kövessék a kezelés hatásait. A placebocsoportba tartozóknak átlagosan csak 39%-a maradt életben a vizsgálat végéig, míg a szilimarint szedők 58%-a. Ez nagyjából 50%-os javulást jelent a halálozási arányban a már életveszélyes egészségi állapotban szenvedők körében.

A máriatövis azonban nem csak a túlzott alkoholfogyasztás okozta májzsugorodás esetén lehet jóval több haszonnal jár. Az NHS becslései szerint akár minden harmadik embernek veszélyesen magas a májában a zsírszintje, ami hozzájárulhat olyan problémákhoz, mint a cukorbetegség és a stroke. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a máriatövis hat hónapon keresztül történő fogyasztása „jelentősen” jobb teszteredményekhez vezethet. Érdekes módon a tanulmányok még azt is megállapították, hogy a máriatövis megakadályozhatja a májmérgezést néhány mérgező gomba fogyasztása után, amennyiben nagyon hamar utána adják.

Talán ezt a részt egy metaanalízis eredményeivel kellene befejeznünk, amelyet gyakran a tudományos vizsgálatok „arany standardjának” tartanak, mivel ezek számos korábbi vizsgálat eredményeit vonják össze, hogy pontosabb képet adjanak. Éppen egy ilyen elemzést végzett el az Agency for Healthcare Research and Quality, amelyben 16 korábbi, a máriatövis májra gyakorolt hatásával kapcsolatos vizsgálatot vizsgáltak. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az összes vizsgálat „a májfunkció legalább 1 biokémiai paraméterét vagy a máj szövettanát találta, amely jelentősen javult a szilimarin hatására”.

A máriatövis másik felhasználási módja, amely tehát a legnagyobb potenciállal bír, a máj károsodástól való védelmét szolgáló természetes kezelés, és ezáltal számos kellemetlen, sőt potenciálisan halálos kimenetelű egészségügyi állapot megelőzését segíti elő.

Az egészséges szív támogatása

Úgy tűnik, hogy a máriatövis a koleszterinszint csökkentése révén támogatja az egészséges szívet: egy lenyűgöző vizsgálat során a résztvevőknek gondosan megtervezett, magas koleszterinszintű étrendet adtak. A vizsgálatot addig folytatták, amíg a vérvizsgálatuk az LDL („rossz”) koleszterinszint jelentős növekedését és a HDL („jó”) koleszterinszint csökkenését mutatta. Ez tökéletesen utánozza azt, amit gyakran „magas koleszterinszintnek” neveznek a szervezetben, mint amilyen például a rossz táplálkozás vagy a túl kevés testmozgás következménye lehet. Miután ezeket a „veszélyes” szinteket elértük, a máriatövist bevezettük az étrendbe, hogy felmérjük a hatását. Az eredmények megdöbbentőek voltak.

A tudósok megállapították, hogy „a szilimarin… jelentősen csökkentette a koleszterin felszívódását”. Ez a hatás csökkentette a szervezet általános koleszterinszintjét, és a korábbi egyensúlyhiányt is korrigálta a jó koleszterin természetes növelésével.

Máshol egy vizsgálat, amely a szilimarin zsírmájbetegségre gyakorolt hatását vizsgálta, 72 betegnek adott naponta kétszer szilimarin-kiegészítőt. A kísérlet 3 hónapig tartott, amelynek során rendszeresen vettek vérmintát, így a szakértők értékelni tudták a kiváltott hatás mértékét. Aligha váratlanul a májfunkció javulásának számos jelét találták.

Sokkal meglepőbb azonban, hogy azt is megállapították, hogy „az érelmeszesedés korai szakaszára utaló paraméterek is csökkentek”. Ez azért fontos megfigyelés, mert az érelmeszesedést a szív- és érrendszeri problémák, például a szívroham és a stroke elsődleges kockázati tényezőjének tekintik.

Ezek izgalmas felfedezések, és azt mutatják, hogy a máriatövis egy másik jótékony felhasználási módja, hogy segít helyreállítani a koleszterin egyensúlyát a szervezetben, és csökkenti az érelmeszesedés kialakulását. Ezáltal csökkenthetjük annak esélyét, hogy későbbi életünkben szívbetegségben szenvedjünk.

A vércukorszint szabályozásának segítése
Sokan közülünk egy pillanatra sem törődnek a vércukorszintjükkel, de a cukorbetegek egészen biztosan igen. Egy tanulmány, amelyben inzulinnal kezelt cukorbetegeknek napi 600 mg szilimarin tartalmú étrend-kiegészítőt adtak, megállapította, hogy a vércukorszint néhány hónapon belül elkezdett a „biztonságos” szintre csökkenni, ahogyan a szervezetben lévő inzulinszint is. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a máriatövis reményteljes kezelést jelenthet a cukorbetegség kezelésére, mivel egyidejűleg segít csökkenteni a vércukorszintet, és talán még az inzulin szervezeten belüli hatását is javítja.

Magas szintű biztonság

Az egyik gyakran felmerülő aggodalom egy ilyen erős étrend-kiegészítővel kapcsolatban az, hogy milyen negatív hatásai lehetnek a szervezetre. Szerencsére erre a kérdésre néhány hosszú távú tanulmánynak köszönhetően elég pontosan tudunk válaszolni. Az egyik legkiterjedtebb vizsgálatban 433 különböző betegnek adtak máriatövist májproblémák kezelésére. A tudósok összeszámolták a máriatövist szedő személyek halálozási arányát a placebót kapó, illetve a kezelést egyáltalán nem kapó személyekkel szemben. Az eredmények azt mutatták, hogy a máriatövist szedő résztvevők minden szempontból sokkal jobban jártak, és a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy „a máriatöviskezelés biztonságosnak és jól tolerálhatónak tűnik”.