Mi a máriatövis?

A máriatövis az asteraceae család néven ismert növénycsoportba tartozik, és más botanikai fajokkal, például a napraforgóval és a százszorszépvirággal osztozik ezen a csoporton. A természetes és alternatív gyógyászatban is nagy múltra tekint vissza. Bár a máriatövist ma már terápiás tulajdonságai miatt termesztik, és világszerte megtalálható, a száraz és napos körülmények között nő a legéletképesebben, és eredetileg egy invazív gyomnövény, amely Európa mediterrán régiójában honos. A máriatövis hivatalos botanikai neve Silybum marianum, de a következő elnevezésekkel is jelölik:

– Vad articsóka
– Máriatövis
– Szent gyűszű

A máriatövis története

A máriatövis használata egészen az ókori Görögországig és Rómáig nyúlik vissza, ahol májbetegségek kezelésére használták, sőt, még a kígyóméreg kezdetleges ellenszereként is szolgált. A máriatövist a középkorban is a májproblémák kezelésének elsődleges módszereként használták. A tudósoknak azonban csak az 1960-as évek végén sikerült kivonniuk a szilimarin nevű vegyületet, amelyről megállapították, hogy a máriatövis egészségügyi előnyeiért felelős hatóanyag. A modern gyógynövényorvosok és természetgyógyászok ma is használják a máriatövismagból nyert vegyületeket az egészségügyi problémák széles skálájának kezelésére.

Hogyan néz ki a máriatövis?

A máriatövis egy vastag és robosztus kinézetű, tüskés és elágazó szárú, akár egy méter hosszúra is megnövő tövis. A máriatövis növény feje világos lila színű, átmérője 4 és 12 cm között mozog. Bár ezek a virágok szúrós tapintásúak, egyesek szerint kellemes látványt nyújtanak, és gyakran használják őket dekorációs célokra. A máriatövis növény levelei általában téglalap vagy ovális alakúak, és főleg zöld színűek, fehér erezetekkel átszőve. A felső levelek a növény szárához tapadnak, és a leveleket lobosnak nevezik, ami azt jelenti, hogy jellegzetes lebenyekkel rendelkeznek.

Milyen előnyei vannak a máriatövisnek?

A máriatövis növény gyökerei és levelei ehetőek, és néha a főzéshez is felhasználják őket, de elsősorban a potenciális terápiás tulajdonságai miatt vált a máriatövis híressé. Hagyományos gyógynövényként a legkülönbözőbb állapotok és betegségek kezelésére használták. A máriatövist előszeretettel alkalmazzák az ételek és italok túlzott fogyasztásából eredő néhány gyakori tünet kezelésére, és segítséget nyújthat az emésztési problémák kezelésében, mint például:

– Emésztési zavarok
– Gyomorpanaszok
– Hányinger
– Enyhe hasmenés

Azonban számos más egészségügyi probléma kezelésére is előszeretettel alkalmazzák: Bár a másnaposság elkerülésének legjobb és legkézenfekvőbb módja a mértékletes ivás vagy a lágy italok fogyasztása, a máriatövis másnaposság elleni tabletta bevehető az éjszakai mulatozás előtt és után, hogy a rettegett másnaposság tüneteit kezelje.

Májegészség és méregtelenítés

A máriatövist régóta használják a máj egészségének és működésének támogatására. A máj egészségét szolgáló étrend-kiegészítők népszerű választásnak számítanak azok körében, akik e létfontosságú szerv állapotának fenntartásában érdekeltek. Koleszterin Valószínűleg a máj egészségének fenntartásában játszott potenciális szerepe miatt a máriatövist gyakran használják az egészséges koleszterinszint kezelésének támogatására. A máriatövis kiegyensúlyozott étrenddel és körültekintő életmóddal együtt használható a koleszterinszint kordában tartására.

Hogyan működik a máriatövis?

A természetes gyógymódok előállításához általában a máriatövis növény magjait használják fel, és általában koncentrált kivonatot vesznek be tinktúra, tabletta vagy kapszula formájában. Lehetséges gyógyteát készíteni belőle, de mivel nem vízben oldódik, ez általában nem tekinthető hatékony alkalmazási módszernek. A máriatövis hatóanyaga, a szilimarin valójában egy sor hasonló vegyületre utal, többek között a következőkre:

– Szilibin
– izoszilibin
– Szilykrisztin
– Isosilychristin
– Silydianin
– Taxifolin

A máriatövisre vonatkozó kutatások többsége a növény egészével szemben a hatóanyagokra összpontosított, és a máriatövis-kivonat számos előnyét biztosító különböző módozatokkal kapcsolatos tanulmányok a következő mechanizmusokat világították meg:

A sejtek táplálkozásának támogatása

Úgy gondolják, hogy a máriatöviskivonat segíthet megvédeni a szervezet bizonyos sejtjeinek integritását, sőt elősegítheti azok regenerálódását.

Antioxidáns

A szilimarin antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy segíthet megvédeni a szervezetet a káros szabad gyökök támadása ellen.

Gyulladáscsökkentő

Sokan úgy vélik, hogy a máriatövis-kivonatban található hatóanyagok képesek megzavarni azt a folyamatot, amely a szervezetben nem kívánt gyulladásokhoz vezet.

Anti-toxikus

A szilimarin és a szilibin megvédheti a májat a káros vegyületektől azáltal, hogy blokkolja a toxinokat és serkenti az enzimek működését, amelyek kevésbé károsítják a szervezetet.

Vannak-e mellékhatásai a máriatövis kivonat használatának?

A legtöbb ember nem tapasztal semmilyen mellékhatást a máriatövis használata során, és azok, amelyek előfordulnak, általában átmeneti és enyhe tünetekkel járnak. Azokban a ritka esetekben, amikor az emberek mellékhatásokat tapasztaltak a máriatövis használata során, a következő tüneteket jegyezték fel:

– Hányinger
– Hasmenés
– Gyomorpanaszok
– Fejfájás
– Enyhe bőrreakciók

A máriatövis egyes emberek számára nem biztos, hogy megfelelő, és a következő körülmények között kerülendő:

– Ha Ön még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét
– Ha terhes vagy szoptat
– Ha allergiás a százszorszépfélék családjának bármely tagjára

Hogyan használhatom a máriatövist?

Ha Ön felírt gyógyszert szed, vagy már meglévő egészségügyi problémája van, a máriatövis, illetve bármely gyógynövény vagy táplálékkiegészítő termék használata előtt mindig konzultáljon az Önt felügyelő egészségügyi szakemberrel. A máriatöviskivonat szedésének leggyakoribb módja a máriatövis tabletta vagy kapszula használata. Mindig fontos, hogy kövesse a címkén feltüntetett utasításokat, és a különböző termékek különböző módon írják le az egyes tabletták vagy kapszulák hatásfokát. Egyesek az egyes tabletták által biztosított szilimarin mennyiségére utalnak, míg mások a szárított gyógynövény egyenértékét adják meg, amelyből a koncentrált kivonatot nyerték.