A probiotikumok olyan mikrobakultúrák, amelyekről a közhiedelem szerint pozitívan befolyásolják az egészséget. A probiotikumokban számos különböző „barátságos baktérium” használható, de eredetileg mindegyik egészséges egyénekből izolált baktériumokból származik. Ennek eredményeképpen a legtöbb esetben úgy gondolják, hogy nagyon biztonságos kezelést jelentenek a bélrendszer által érintett állapotok kezelésére.
Miért érdemes probiotikumokat használni?
A bélrendszerben a jó és rossz baktériumok összetett és változatos közössége él, amelyek mindkettő fontos szerepet játszik a jó egészség fenntartásában. A kettő közötti megfelelő egyensúly megtalálása azonban alapvető fontosságú.
A jó probiotikus baktériumok enzimeket termelnek, amelyek lebontják az elfogyasztott táplálékban lévő tápanyagokat, és védőréteggel bélelik ki a beleket, hogy védekezzenek a káros kórokozó betolakodók ellen.
A jó és rossz baktériumok közötti egyensúlyt számos különböző tényező megbonthatja, különösen a gyógyszerek, a stressz, a helytelen táplálkozás és a környezet. Ha a rossz baktériumok kezdenek dominálni, az egész emésztőrendszer egyensúlya megbomlik, ami emésztési problémákhoz, puffadáshoz, rossz tápanyagfelszívódáshoz és gyengülő immunrendszerhez vezet.
A probiotikumok szedése segít helyreállítani az optimális egyensúlyt, így biztosítva az optimális egészséget.
A probiotikumoknak két fő csoportja van; a Lactobacillus és a Bifidobacterium. Úgy gondolják, hogy a Lactobacillus törzsek enyhíthetik a hasmenést és a laktózintoleranciát, míg a Bifidobacterium törzsek az IBS esetében lehetnek előnyösek.
Itt érdemes kiemelni, hogy a probiotikus élelmiszerek és étrend-kiegészítők e hasznos baktériumok különböző törzseit tartalmazhatják. Továbbá, ezeknek a különböző törzseknek a hatása eltérő lehet, attól függően, hogy Ön miért szedi a probiotikumokat. Egészségtudatos fogyasztóként ezért vagy olyan „általános célú” megoldást szeretne választani, amely a baktériumok széles skáláját tartalmazza, vagy gondosan kiválasztja azt, amelyik a jelek szerint az adott egészségügyi problémát kezeli.
A probiotikumok előnyei
A probiotikumok gazdag kutatási témát jelentenek a tudósok számára, és a probiotikus termékek által kínált lehetséges előnyök listája egyre bővül. Ezek közül talán a legismertebb a probiotikumok hatása az emésztési problémákra, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára (IBS).
Irritábilis bél szindróma
A probiotikumok különösen népszerűek az IBS-ben vagy más emésztőrendszeri problémákban szenvedők körében.Az IBS-t a leggyakoribb funkcionális emésztési rendnek ismerik el, és úgy vélik, hogy a lakosság akár 25%-át is érinti. Olyan emésztési problémák jellemzik, mint a gyomorfájdalom, puffadás és gázok, amelyek gyakran tartós hasmenéssel társulnak. Az IBS-kutatások szerint az állapot időről időre eltűnhet, hogy aztán hirtelen visszatérjen.
A tudósok egyelőre nem tudták egyértelműen bizonyítani az irritábilis bél szindróma okát, de a bélben található baktériumok – amelyeket gyakran „mikrofaunának” vagy „mikrobiótának” neveznek – feltételezhetően szerepet játszanak ebben. Ez a meggyőződés abból a tényből ered, hogy a tudósok jelentős különbségeket fedeztek fel az IBS-ben szenvedő egyének baktériumterhelésében a nem szenvedőkéhez képest.
Továbbá egyre több bizonyíték van arra, hogy a bélbaktériumok kiegészítése probiotikumok használatával sok embernél klinikai javulást mutat.
Egy vizsgálatba 50 IBS-ben szenvedő személyt vontak be, és négy héten keresztül vagy probiotikum-kiegészítőt, vagy placebót adtak nekik, hogy felmérjék az esetleges hatásokat. A probiotikumot szedők csoportja 52%-os javulásról számolt be a gyomorfájás tekintetében, míg a placebót szedők csak 11%-os javulást tapasztaltak.
Ugyanez a tanulmány szélesebb körben vizsgálta az irritábilis bél szindróma összes gyakran tapasztalt tünetének kombinált mérőszámát, és 49,6%-os javulásról számolt be a probiotikumokkal. Ezek a pozitív adatok azt mutatják, hogy az IBS tünetei a javuló bélflóra hatására erősen javulnak. Ez azonban messze nem az egyetlen ilyen tanulmány…
Ahogyan azt korábban már megállapították, nem minden probiotikus baktériumtörzsnek van feltétlenül pozitív hatása minden eredményre. Egy másik tanulmány ezért két különböző törzset próbált összehasonlítani. Az IBS-ben szenvedő önkénteseket három különböző csoportra osztották. Az egyik csoport Lactobacillus salivariust, a második Bifidobacterium infantist, a harmadik pedig placebót kapott. Ami az eredményekből figyelemre méltó volt, hogy 8 hetes adagolási időszakot követően a Bifidobacterium volt az, amely messze jobb eredményeket mutatott, és jelentős javulást mutatott a gyomorfájdalom, a puffadás és a bélmozgás mérésében, akár a placebóval, akár a másik baktériumkultúrával összehasonlítva.
„Meta-analízisnek” nevezik azt a tudományos elemzést, amelyben számos korábbi kísérlet eredményeit összegyűjtik, összevetik és tanulmányozzák. A cél az, hogy áttekintést adjanak az eddigi tudományos felfedezésekről, részletesen kiegészítve az adott témát. A probiotikumok IBS-re gyakorolt előnyei az elmúlt években számos metaanalízisnek estek át. Az egyik legkiterjedtebb húsz különböző vizsgálat eredményeit tartalmazta, 1400 különböző betegre kiterjedően. Eredményeik megerősítik, hogy a probiotikumok alkalmazása az összes általános IBS-tünet javulásával jár.
Hasmenés
Furcsának tűnhet a hasmenés elkülönítése az IBS-től, figyelembe véve, hogy ez általában az egyik leggyakoribb tünet, de ennek jó oka van. A hasmenést ugyanis számos más tényező is okozhatja. Ezek közül a legjelentősebb az antibiotikumok használata.
Az antibiotikumok természetüknél fogva a baktériumok elpusztítására szolgálnak, de gyakran nem specifikus a hatásuk. Ennek eredményeképpen az antibiotikumok bizonyítottan egyformán csökkentik az emésztőrendszerben lévő hasznos baktériumtelepeket. Ez gyakran hasmenést eredményez, és úgy vélik, hogy az antibiotikumos kezelésben részesülők akár 30%-a is hasmenést kap.
A hasmenés nem csak a beteg számára kellemetlen állapot, de természetesen a béltartalom gyors kiürülése azt is jelentheti, hogy maga az antibiotikum-kezelés kevésbé hatékony, mivel rövidebb ideig marad a szervezetben.
Szerencsére egyre több bizonyíték utal arra, hogy a probiotikumok segíthetnek az optimális egyensúly kialakításában, és így megszüntethetik az antibiotikumokkal összefüggő hasmenést (gyakran az AAD rövidítéssel ismert).
Egy 766 antibiotikumot kapó gyermek bevonásával végzett vizsgálat megállapította, hogy probiotikus étrend-kiegészítőkkel kombinálva a hasmenés kockázata 28,5%-ról mindössze 11,9%-ra csökkent. Más tanulmányok kimutatták, hogy még akkor is, ha a probiotikumokat akkor adják, ha a hasmenés már megtörtént, a hatások általában mérséklődnek. Egy tanulmány, amely öt különböző „egészséges” baktérium hasmenésre gyakorolt hatását vizsgálta, azt találta, hogy átlagosan egy nappal vagy annál is többel csökkentették a hasmenés időtartamát.
Ezért sok tudós úgy véli, hogy bölcs dolog lehet antibiotikumokkal együtt szedni a probiotikumokat, de a probiotikumok az általánosabb hasmenésben szenvedők számára is előnyösek lehetnek, akár tartósan fennáll, akár nem.
Székrekedés
A probiotikumok segíthetnek az olyan emésztési zavarok orvoslásában, mint a hasmenés és a székrekedés.Ez az a pont, ahol a probiotikumok története igazán érdekessé válik. Bár a kutatások itt meglehetősen vékonyabbak, egyes tanulmányok szerint a probiotikumok a székrekedés esetén is jótékony hatásúak lehetnek.
Példaként húsz székrekedésben szenvedő gyermeknek adtak napi adag probiotikum-kiegészítőt vagy placebót. A szóban forgó szakemberek ezután feljegyezték a székletürítések gyakoriságát, hogy megállapítsák a probiotikumok hatását. A probiotikumos csoportban a székletürítés gyakorisága több mint kétszeresére nőtt, míg a gyomorfájás a felére csökkent.
Kézenfekvő kérdés, hogy a probiotikumok potenciálisan hogyan segíthetnek mind hasmenés, mind székrekedés esetén – bizonyára ellentétes hatásúak?
Egészen a közelmúltig úgy vélték, hogy a probiotikumokban lévő baktériumok elsődleges hatásmódja az emésztés javítása, a kevésbé hasznos baktériumok kiszorítása és a bélbélés áteresztőképességének szabályozása. Ez a megállapítás azonban arra utal, hogy valami más is szerepet játszhat.
Sőt, ha hihetünk a legújabb tanulmányoknak, akkor úgy tűnik, egyre több bizonyíték van arra, hogy a probiotikus étrend-kiegészítőkben található baktériumok valóban segíthetnek közvetlenül az immunrendszerre hatni.
A fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek nem egységesek; az immunrendszer támadásában számos különböző sejt vesz részt. Az egyik ilyen típus az úgynevezett „T-sejt”. A T-sejtek az immunrendszer más részeinek üzeneteire reagálnak – kicsit olyan, mintha a hadsereget hívnák be. Tanulmányok szerint az IBS-ben szenvedőknél a t-sejtek aktivitása nagyon eltérő lehet, mint azoknál, akik nem érintettek.
Ez a folyamat – amelyet „immunaktivációnak” neveznek – arra utal, hogy a probiotikumok által serkentett baktériumok növekedése nem csak fizikai hatást gyakorol a bélrendszerre, hanem hozzájárulhat az immunválaszok modulálásához is. Ily módon a probiotikumok egyszerre segíthetnek a hasmenés vagy a székrekedés kezelésében, mivel a hatásmechanizmus meglehetősen mélyebb és összetettebb, mint azt kezdetben gondoltuk.
Ekcéma
A probiotikus baktériumok immunitásra gyakorolt lehetséges hatását tovább erősítik azok a jelentések, amelyek szerint javíthatják az allergiás tüneteket, például az ekcémát.
Egy finnországi vizsgálat során a várandós anyák a szülés várható időpontját megelőző két hónapon keresztül és a szoptatás első két hónapjában minden nap probiotikum-kiegészítőt kaptak. Ekkor a probiotikum-kiegészítést abbahagyták, és két éven keresztül követték nyomon az ekcéma előfordulását a gyermekeknél. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a gyermekeknél, akik – az édesanyjuk szedésének köszönhetően – probiotikumoknak voltak kitéve, lényegesen kisebb valószínűséggel alakult ki ekcéma.
Ezeket a reménykeltő eredményeket egy másik vizsgálatban tovább bővítették, ahol az ekcéma tüneteit mutató csecsemőket az anyatejről egy probiotikumokkal dúsított tápszerre szoktatták. Két hónappal később a probiotikus tápszert fogyasztó csecsemők csoportjának állapota jelentősen javult a nem táplált csecsemőkhöz képest.
A felelős tudósok rámutattak, hogy ezek az eredmények ismét azt jelzik, hogy a probiotikumok potenciális előnyei sokkal nagyobbak lehetnek, mint azt kezdetben gondolták. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a probiotikumok segíthetnek a gyulladás csökkentésében és az allergénekre adott immunválaszok modulálásában.
A probiotikumok forrásai
A probiotikumok számos forrásból, többek között kiváló minőségű étrend-kiegészítő formájában is kaphatók. a probiotikumoknak számos különböző forrása van. Népszerű élelmiszerforrás az élő kultúrával kezelt joghurt, és bár sokféle márka kapható, igyekezzen elkerülni a fruktózos kukoricasziruppal és mesterséges édesítőszerekkel terhelt joghurtokat.
Más élelmiszerforrások közé tartozik a savanyú káposzta (erjesztett káposztából készül, és vitaminokban is gazdag) és a kefir (kecsketejből és erjesztett kefirszemekből készült erjesztett tejtermék). Mindig olyan élelmiszereket keressünk, amelyeket erjesztettek, nem pedig pasztőrözöttek, mert a pasztőrözés elpusztítja a jó baktériumokat.
A probiotikus étrend-kiegészítők szintén kényelmes és költséghatékony alternatívát kínálnak. Ezek gyakran több különböző élő baktériumfajt tartalmaznak, köztük a népszerű Lactobacillus acidophilus törzset, így számos pozitív egészségügyi előnnyel járhatnak.
Mennyit vegyek be?
A baktériumok természetesen mikroszkopikus méretűek, így a nyilvánvaló kérdés az, hogy mennyit kell bevennie. A legtöbb táplálékkiegészítőt vagy milligrammban vagy mikrogrammban mérik, de a probiotikus baktériumok esetében ez meglehetősen eltérő. Itt a szabványos mértékegység a „kolóniaképző egység” vagy CFU.
A tudósok még mindig kísérleteket végeznek, hogy eldöntsék az egészség szempontjából optimális bevitel mértékét, de a legtöbb tudományos vizsgálat, amely pozitív eredményeket mutatott, egymilliárd és ötmilliárd CFU között adta.
A táplálékkiegészítők egyik különleges előnye a probiotikus élelmiszerekkel szemben az, hogy elég könnyű megmondani, milyen koncentrációban tartalmaznak baktériumokat. Az adagolás ezért egyszerűvé válik. Az otthon készített fermentált élelmiszerek esetében nagyon nehéz lehet megállapítani a CFU-tartalmat, és így azt is, hogy mennyit kell belőlük fogyasztani.
A probiotikumok mellékhatásai
Kiváló biztonsági profiljuk miatt sokan az emésztési problémák első jelére a probiotikumokhoz fordulnak. Fontos, hogy mindig kövesse a címkén szereplő adagolási utasításokat. Egyeseknél – különösen az első néhány napban – enyhe mellékhatásokat okozhatnak, mint például gyomorpanaszok, hasmenés, gázok és puffadás. Ezeknek a tüneteknek meg kell szűnniük, amint az emésztőrendszer újra egyensúlyba kerül, ha azonban a tünetek ezen túl is fennállnak, hagyja abba a szedést.
Egyes kísérletek káros hatásokat jeleztek a Crohn-betegségben szenvedők számára, ezért ajánlott, hogy az érintettek megfelelő orvosi útmutatás nélkül kerüljék a probiotikumokkal való kiegészítést.
A probiotikumokat az Egyesült Királyságban az élelmiszerjog alapján árusítják, így nem tartoznak szigorúan szabályozott körbe. Ezért elengedhetetlen, hogy egy elismert kiskereskedőtől vásároljon. Keresse a jó minőségű, élő baktériumokat tartalmazó probiotikumokat – a baktériumoknak élőnek kell lenniük, amikor beadják őket, hogy hatékonyak legyenek – és a magas hatásfokot.
Minden ember másképp reagál a különböző probiotikus törzsekre és erősségekre, és egyesek bizonyos törzseket hatékonyabbnak találnak, mint másokat. Ha egy törzs nem működik, akkor egy másik törzset találhat jótékony hatásúnak.
Ha bármilyen súlyos alapbetegségben szenved, akkor a probiotikumok szedése előtt konzultáljon háziorvosával.