A szelént számos betegség gyógymódjaként tartják számon, beleértve a szívbetegségeket, a pajzsmirigyproblémákat, a rákot és még a korpásodást is. De mit tud valójában a szelén? Megvizsgáljuk a szelén egészségügyi előnyeit alátámasztó bizonyítékokat.

Mi az a szelén?

A szelén egy esszenciális nyomelem, amely főként a talajból, a vízből és a növényekből származik. A 19. század elején egy Jons Jacob Berzelius nevű svéd vegyész véletlenül fedezte fel, és azóta népszerűvé vált antioxidáns képessége miatt, amely lassítja a korai öregedést és a betegségek előrehaladását.

A felszívódást követően a szelén beépül a fehérjékbe, például az enzimekbe (szelenoproteinekbe). A szelenoproteinek a fehérjék egy családja, amelyek a szelént aminosav formájában tartalmazzák, és aktivitásuk a táplálék megfelelő szelénellátottságától függ. Úgy gondolják, hogy körülbelül 25 különböző szelenoprotein létezik, de ezeknek csak a felének azonosították a funkcióját.

A szelén előnyei

Bár csak kis mennyiségben van rá szükség, a szelén sejtszinten működik, így elengedhetetlen a szervezet számos különböző folyamatának megfelelő működéséhez. Íme a szelén egészségre gyakorolt legfontosabb előnyei:

• Sejtvédelem: A szelénből szelenoproteineknek nevezett enzimek termelődnek, amelyek antioxidánsként működve védik a sejteket és a DNS-t a szabadgyökös károsodástól. Ha ez a károsodás kontrollálatlanul marad, felgyorsíthatja az öregedési folyamatot, és a sejtmutációk és betegségek kialakulásához vezethet. A hatékony antioxidáns védelemhez napi 200 mg javasolt.
  Szívbetegségek: Az ásványi anyag segít leküzdeni a gyulladást, és vérhígítóként hat, hogy megakadályozza a zsíros plakkok felhalmozódását az artériák falán, és csökkenti a vérrögök kialakulásának kockázatát. Az alacsony szelénszint növelheti a szív- és érrendszeri betegségek és a szívelégtelenség kockázatát, de eddig csak megfigyelési tanulmányokat végeztek, amelyekből nehéz szilárd következtetéseket levonni.
• Gyulladás: A szelén segít szabályozni a prosztaglandinok termelését, és csökkentheti a gyulladást az egész szervezetben. A tanulmányok szoros összefüggést mutatnak az alacsony szelénszint és a reumatoid artritisz fokozott kockázata között, azonban nem világos, hogy az alacsony szelénszint a betegség következménye vagy hozzájáruló tényező.
• Immunitás: A szelén szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez. Segít a fehérvérsejtek (antitestek) tevékenységének serkentésében, valamint a fertőzések és vírusok elhárításában. Egy tanulmány szerint a szelén- és cink-kiegészítőket szedő résztvevők jobban reagáltak az influenza elleni védőoltásra, mint a placebót szedők.
  Termékenység: A szelén fontos mind a férfi, mind a női termékenység szempontjából. Védi a petesejteket és a spermiumokat a kromoszómakárosodástól, ami növelheti a vetélés és a születési rendellenességek kockázatát. Az alacsony spermaszám gyakran összefüggésbe hozható bizonyos ásványi anyagok, köztük a szelén, a vas és a cink alacsony szintjével.
• Rák: Számos nagyszabású tanulmány vizsgálta az alacsony szelénszint és a prosztatarák, a tüdőrák és a hólyagrák gyakoribb előfordulása közötti lehetséges kapcsolatot. A 2011-es Cochrane Review megállapította, hogy a magasabb szelénbevitellel rendelkezőknél 31%-kal alacsonyabb volt a rákos megbetegedések aránya, mint a legalacsonyabb szelénbevitellel rendelkezőknél. Úgy gondolják, hogy a szelén fokozza a szervezet rákos tevékenységre adott válaszát azáltal, hogy apoptózist indukál és a rákos sejtek pusztulását váltja ki anélkül, hogy az egészséges sejteket károsítaná.
• Pajzsmirigyműködés: Egyértelmű kapcsolat van az alacsony szelénszint és a pajzsmirigy anyagcseréjének károsodása között. A szelén nagymértékben koncentrálódik a pajzsmirigyben, ahol katalizátorként működik a pajzsmirigyhormonok termelésében és anyagcseréjében. Ha a szelénszint alacsony, a pajzsmirigynek keményebben kell dolgoznia a hormonok előállításához, és a szervezetnek nehezebb dolga van abban, hogy ezeket a hormonokat felhasználható sejtekké alakítsa. Segít továbbá a szervezetnek a jód újrahasznosításában, amely köztudottan támogatja a pajzsmirigy működését.
• Szürkehályog: Úgy gondolják, hogy a szelén antioxidáns viselkedése a szem szabadgyökös károsodásának csökkentésében is segít, és a szelén alacsony vérszintje gyakran megtalálható a szürkehályogban szenvedőknél. Eddig azonban egyetlen tanulmány sem talált közvetlen kapcsolatot a szelén étrendi bevitelének növelése és a szürkehályog kockázatának csökkenése között. A kutatás folyamatban van.
• Hajnövekedés: A szelén segíti a szervezetet a fehérjék felhasználásában, beleértve azokat is, amelyek a hajat alkotják, ezért az alacsony szelénszint gyakran hajhullással jár együtt. A szelén mérgező a korpásodást okozó fejbőrgombára, ezért gyakran a korpásodás elleni samponok kulcsfontosságú összetevője.
• Bőrbetegségek: Antioxidáns képessége, amely véd az oxidatív károsodás ellen, segít lassítani az öregedési folyamatot. Segíti a bőr szöveteinek helyreállítását is, ami enyhítheti az olyan gyakori bőrbetegségekhez, mint a pikkelysömör és az ekcéma, kapcsolódó viszketést és duzzanatot.

A szelén forrásai

Szervezetünk nem képes szelént előállítani, ezért azt étrendi forrásokon keresztül kell bevinni. Az élelmiszerekben szelenometionin (gabonafélék) és szelenocisztein (állati termékek) aminosavakként van jelen, amelyeket a szervezet átalakít és felhasznál. Egyes növényekben a szeléntartalom akár 50%-a is lehet szelenát formájában (cékla- és káposztalevelek, fokhagyma).

A jó szeléntartalmú élelmiszerek gyakran a következők:

• Diófélék, különösen a brazil dió
• Tenger gyümölcsei, különösen a tonhal, a garnélarák és a szardínia.
• Húsok, beleértve a csirkét és a marhahúst
• Gombák, különösen a shiitake vagy a fehér gombafajták.
• friss brokkoli, káposzta és spenót
• Sörélesztő és búzacsíra

Az élelmiszerek szeléntartalma attól függ, hogy milyen szelénkoncentrációban van a talajban, ahol az élelmiszert termesztik. A talaj minősége világszerte nagyon eltérő lehet, és ennek következtében az emberek szelénszintje földrajzilag is eltérő lehet. Az Egyesült Királyságban és Európában általában alacsony minőségűnek tekintik.

Szelénhiány

Míg az alacsony szelénszint meglehetősen gyakori, a szelénhiány ritka. Számos oka lehet annak, hogy valakinek alacsony a szelénszintje:

• Rossz táplálkozás: A szelént sok feldolgozott és finomított élelmiszerből kivonják.
• Dohányzás: Tanulmányok azt mutatják, hogy a dohányosok szelénszintje alacsonyabb, mint a nemdohányzóké.
• Életkor és mobilitás: A szelénhiány kockázata a lakó- vagy ápolási otthonokban élő időseknél nagyobb, mint a szabadon élő betegeknél.
• Traumás vagy égési sérült betegek
• Vegetáriánusok: Az alacsony szelénellátottságú országokban
• Gyomor-bélrendszeri rendellenességek, például Crohn-betegség.
• Gyomorműtét rontja a tápanyagok hatékony felszívódását az ételekből

Amikor a szervezet szelénszintje alacsony, a szervezet a raktárkészleteit az alapvető folyamatokra használja fel, míg más, nem alapvető folyamatok nélkülözik. A szelénhiány első jelei gyakran a következők:

• izomgyengeség
• Fáradtság
• A körömágyak kifehéredése.
• A haj vagy a bőr elszíneződése
• Gyenge növekedés
• Meddőség
• Korai öregedés
• Korpásodás
• Pajzsmirigy problémák

Az alacsony szelénszint gyakran könnyen visszafordítható az élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők fokozott bevitelével. Súlyos hiány azonban Kashin-Beck-kórhoz vezethet; ez egy krónikus csontbetegség, amely nagyon fiatal korban csontritkulást okoz. Ez az állapot különösen gyakori a nagyon alacsony szelénellátottságú országokban, például Kína északkeleti és délnyugati részén.

Mennyit vegyek be?

A szelén jelenlegi ajánlott napi adagja (RDA) 75 mcg férfiaknak és 60 mcg nőknek. Ha azonban Ön a fent említett „veszélyeztetett” csoportok valamelyikébe tartozik, magasabb bevitelre lehet szüksége, hogy fedezze az étrendből származó veszteségeket. Napi 200mcg biztonságosnak tűnik hosszú távú használatra, míg rövid távú használatra akár napi 700mcg-os adagok is biztonságosnak tűnnek.

A szelénmérgezés ritka, de a 750 mcg feletti bevitelt kerülni kell. A túl nagy mennyiség szelénózishoz vezethet, amelynek tünetei közé tartozik a fokhagymaszagú lehelet, a törékeny körmök, a fogak elszíneződése, a bélpanaszok és a hajhullás. Forduljon orvosához, ha attól tart, hogy túl sokat fogyasztott.

A legjobb, ha a szelén-kiegészítőket étkezéssel és E-vitaminnal együtt szedjük, mert megkönnyítik egymás felszívódását. Sok étrend-kiegészítő kombinálja a kettőt. A szelén-kiegészítőknek két különböző formája van; kelátos és nem kelátos. Mindkettő hasznos, és nincs bizonyíték arra, hogy a kelátolt szelén jobban felszívódik, mint a nem kelátolt szelén.

Mellékhatások és kölcsönhatások
A szelén az ajánlott iránymutatásokon belül szedve általában biztonságosnak tekinthető, de a nagy dózisok mérgezést, rossz leheletet, lázat és hányingert okozhatnak.

A szelénnek enyhe vérhígító tulajdonságai is vannak, ami növelheti a vérzés kockázatát, ha véralvadásgátló szerekkel, például warfarinnal vagy aszpirinnel együtt szedik. Egyeztessen háziorvosával, ha bármilyen vényköteles gyógyszert szed.