A biotin a vízben oldódó vitaminok B-vitamin-komplex néven ismert csoportjába tartozik. A B-vitaminok közül soknak hasonló funkciója van a szervezetben, és amikor a B-vitamin-komplexet először felfedezték, tévesen egyetlen tápanyagnak gondolták.

Később, amikor rájöttek, hogy a komplex valójában számos egyedi vegyületből áll, mintegy húsz tápanyagot azonosítottak B-vitamin-aktivitásként.

Mára azonban kiderült, hogy a B-komplexnek csupán nyolc olyan tagja van, amely valódi vitamin, vagyis az étrend nélkülözhetetlen összetevője.

A nyolc B-vitamin a következő:

• B1-vitamin – tiamin
• B2-vitamin – Riboflavin
• B3-vitamin – nikotinsav/nikotinamid
• B5-vitamin – Pantoténsav
• B6-vitamin – piridoxin
• B7-vitamin – Biotin
• B9-vitamin – folsav
• B12-vitamin – kobalamin.

Nehéz egyetlen tudósnak tulajdonítani a biotin felfedezését, mivel több kutató többször azonosította és különböző neveket adott neki.

A huszadik század első éveiben különböző emberek felfedezték az élesztő növekedési tényezőjét, és biosznak nevezték el, ami a görög élet szóból származik. Ugyanezt az anyagot aztán az 1940-es években izolálták, és a H-vitamin nevet kapta, amely a német bőr szóra utal: Haut.

Ugyanekkor egy másik tudóscsoport szintén izolálta ugyanezt a vegyületet, és a koenzim R elnevezést adta neki.

Később rájöttek, hogy mindezek a felfedezések egyetlen vegyi anyagra vonatkoznak, és végül negyven évvel az első felfedezés után, az 1960-as években egyértelműen megállapították, hogy a biotin vitamin.

A b vitaminok hatása

Mint minden B-vitamin, a biotin is fontos szerepet játszik a táplálék energiává alakításában. A biotin kofaktorként működik a makrotápanyagok köztes anyagcseréjében, vagyis az emberi szervezetnek szüksége van rá a fehérjék, szénhidrátok és zsírok feldolgozásához.

A biotin részt vesz a sejtek termelésében és a génexpresszióban is, valamint hozzájárul a szervezet immunológiai és gyulladásos funkcióinak szabályozásához. A biotin a megfelelő embrionális növekedéshez és fejlődéshez is elengedhetetlen.

Hiánya

A legtöbb emlőshöz hasonlóan az ember nem képes a biotin sejtszintű szintézisére, ezért a vitamin exogén forrására van szüksége. Az emberi bélrendszer kétféle biotinforrásnak van kitéve:

• A táplálékból származó biotin
• A vastagbél normál mikroflórája által termelt biotin.

Mivel vízben oldódó vitaminról van szó, a szervezet nem képes a biotin tárolására, ezért a vitaminhiány elkerülése érdekében rendszeres ellátásra van szükség. Számos olyan tényező létezik, amely növelheti a biotinhiány kockázatát:

• A tojásfehérje tartós fogyasztása
• Teljes parenterális táplálás hozzáadott biotin nélkül
• Dohányzás
• Terhesség
• Bizonyos májbetegségek.

Tekintettel arra, hogy a biotinra a normális sejtműködéshez, növekedéshez és fejlődéshez van szükség, nem meglepő, hogy a vitamin hiánya számos klinikai rendellenességet eredményezhet.

A nyílt biotinhiány legtöbb jele két kategóriába, a bőrgyógyászati rendellenességek és a neurológiai rendellenességek közé sorolható:

Bőrgyógyászati rendellenességek

• Hajhullás
• Hámló, vörös kiütések a szem, az orr, a száj és a nemi szervek körül.
• Törékeny körmök
• Repedések a száj sarkában.

Neurológiai rendellenességek

• Depresszió
• Letargia
• Fáradtság
• Hallucinációk
• Zsibbadás és bizsergés.

A fenti jellemzők mellett a funkcionális biotinhiányban szenvedő egyéneknél, akik a vitamin megfelelő metabolizálására való képtelenséggel születnek, görcsrohamok és károsodott immunrendszeri funkciók jelentkezhetnek.

Biotin követelmények

2014-ben az Európai Bizottság kérésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) diétás termékekkel, táplálkozással és allergiával foglalkozó testülete (NDA) megkísérelte levezetni a biotinra vonatkozó konkrét étrendi referenciaértékeket (DRV).

Korábban a biotinszükségletet az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság által 1993-ban meghatározott elfogadható beviteli tartomány (felnőttek számára napi 15-100ug) írta le. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a biotinbevitelre és az egészségre gyakorolt következményekre vonatkozó adatok elégtelensége miatt nem lehetett a biotinra vonatkozó DRV-értéket megállapítani. Ehelyett a testület az európai országokban megfigyelt bevitel és a nyilvánvaló hiánytalanság alapján megfelelő bevitelt javasolt minden népességcsoportra.

Az alábbi ábrák az EFSA szakértői csoportja által javasolt megfelelő biotinbevitelt foglalják össze:

• 7-11 hónapos korig – napi 6ug
• 1-3 éves korig – napi 20 gramm
• 4-10 éves korig – 25ug naponta
• 11-17 éves korig – 35ug/nap
• 18 éves vagy idősebb (beleértve a terhességet is) – 40ug/nap
• Szoptatás alatt – 45ug naponta.

Biotin táplálékkiegészítők

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szabályozza, hogy a táplálékkiegészítőket gyártó cégek milyen állításokat tehetnek termékeikről. A tudományosan megalapozott állítások alapján az EFSA a következő állításokat engedélyezi a biotinra vonatkozóan:

• A biotin hozzájárul a bőr normál állapotának fenntartásához.
• A biotin hozzájárul a normál nyálkahártya fenntartásához.
• A biotin hozzájárul a normál haj fenntartásához
• Hozzájárulás a normál makrotápanyagcseréhez
• Hozzájárulás a normál pszichológiai funkciókhoz
• Hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez
• A biotin hozzájárul a normál energiahordozó anyagcseréhez.

Az EFSA által engedélyezett állításokon túlmenően a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) azt javasolja, hogy azok, akiknek problémái vannak a törékeny körmökkel, szedjenek biotin-kiegészítőt a körmök megerősítése érdekében.

A biotin élelmiszer-forrásai

A biotin számos élelmiszerben megtalálható, akár szabad formában, akár az étkezési fehérjékhez kötve. Az alábbi lista néhány gazdag biotinforrást és az egyes adagok által biztosított tápanyag mennyiségét tartalmazza:

• Élesztő (7g) – 1,4-14ug
• Teljes kiőrlésű kenyér (1 szelet) – 0,02-6ug
• Főtt tojás (1 nagy) – 13-25ug
• Cheddar sajt (28g) – 0,4-2ug
• Főtt máj (85g) – 27-35ug
• Főtt sertéshús (85g) – 2-4ug
• Főtt lazac (85g) – 4-5ug
• Avokádó (1 egész) – 2-6ug
• Málna (1 csésze) – 0,2-2ug
• Nyers karfiol (1 csésze) – 0,2-4ug.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a tojás jó biotinforrás, csak a sárgája tartalmazza a vitamint. A nyers tojásfehérje ugyanis egy avidin nevű antimikrobiális fehérjét tartalmaz, amely a biotinhoz kötődhet, és gátolhatja annak felszívódását. Az avidin azonban hő hatására denaturálódik és elveszíti ezt a tulajdonságát, így a főtt tojásfehérje nincs negatív hatással a biotin felszívódására.

A biotin előnyeinek összefoglalása

Egészséges makrotápanyag-anyagcsere

A makrotápanyagok a tápanyagok olyan kategóriája, amely a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat foglalja magában. A többi B-vitaminnal együtt a biotin szerepet játszik azokban a folyamatokban, amelyek lehetővé teszik az emberi szervezet számára a hatékony hasznosulást:

• A fehérjékből származó aminosavak a növekedéshez és a javításhoz
• a szénhidrátokból származó glükózt az energia előállításához
• a zsírból származó zsírsavakat a szigeteléshez és a sejtstruktúra épségéhez.

Vércukor

A biotin, különösen krómmal kombinálva, elősegíti az inzulin aktivitását, amely a vércukorszint szabályozásában részt vevő egyik legfontosabb hormon.

A biotin gátolja bizonyos enzimek aktivitását, amelyek a májat glükóz termelésére serkentik, csökkentve ezzel a véráramba kerülő cukor mennyiségét. Ez a mechanizmus magyarázza, hogy a biotin hiánya miért vezethet emelkedett vércukorszinthez és csökkent glükóztoleranciához.

Az egészséges bőr, haj és köröm fenntartása

A biotinhiány jelei lehetnek a haj elvékonyodása, a törékeny körmök és a bőr problémája. A biotin nem tud felszívódni a hajon vagy a bőrön keresztül, annak ellenére, hogy olyan termékekhez adják, amelyeket ezekre a területekre alkalmaznak, ezért a jelentős hatás eléréséhez be kell venni. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a biotin nagy dózisban történő bevitele segíthet a gyenge haj és köröm megerősítésében, és ezt a tulajdonságot először akkor fedezték fel, amikor a vitamint a lovak patáinak törékenységének és repedezettségének kezelésére használták. A biotin szintén népszerű kiegészítő azok körében, akik védekezni szeretnének az olyan bőrbetegségek ellen, mint az akne és a bőrgyulladás.

Agy és kognitív funkciók

Az emberi agy energiaellátása folyamatos glükózellátástól függ. Normál körülmények között az agy kizárólag glükózt használ üzemanyagforrásként, és más szövetekkel ellentétben az agysejtek nem képesek zsírt felhasználni energiaként. A biotin kulcsszerepet játszik a glükóz más szubsztrátokból történő előállításában, és így hozzájárul az agy megfelelő működéséhez. A biotin hiányát depresszióval, letargiával és hallucinációkkal hozták összefüggésbe.