Történelmileg a D-vitamin leginkább arról volt ismert, hogy segít a kalcium és a foszfor felhasználásában a szervezetben. Ez viszont fontos szerepet játszik az egészséges fogak és csontok fenntartásában. Újabban azonban egyre több bizonyíték van arra, hogy a D-vitamin sokkal nagyobb szerepet játszhat, mint azt korábban gondoltuk.

A D-vitamin a szekoszteroidok – a szteroidok egy alosztálya – közé tartozik, amelyeknek messzemenő hatása lehet a fiziológiára. A terhesség alatt például a D-vitamin nemcsak a magzati növekedésre, hanem a tüdő érésére, az immunrendszerre és – ami talán a legérdekesebb – az idegrendszer fejlődésére is hatással van.

Valójában a D-vitamin idegrendszerre gyakorolt hatása az, ami miatt újra érdeklődés mutatkozik a tanulmányozása iránt, annak felmérése céljából, hogy hogyan befolyásolhat mindent a memóriavesztéstől a demencia kialakulásáig.

D-vitamin és memóriavesztés

A D-vitamin hiánya okozhat memóriavesztést és kognitív hanyatlást?Felmerült, hogy a D-vitamin neuroprotektív szerepet játszhat a szervezetben; gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságai segíthetnek az egészséges agyműködés fenntartásában. Ebből következik, hogy a D-vitamin hiánya hatással lehet a normális agyműködésre.

Egy vizsgálatban idősebb betegeknél úgynevezett „Mini-Mental State Examination” vizsgálatot végeztek, amely a szellemi károsodás jeleit vizsgálja. E vizsgálatok eredményeit összefüggésbe hozták a D-vitamin-státuszukkal. A kutatók megállapították, hogy a D-vitamin koncentrációja szoros összefüggésben állt a szellemi károsodás tüneteivel. Következtetésként a tudósok azt állították, hogy „a D-vitaminnak potenciális szerepe van az idősebb felnőttek kognitív funkcióiban”.

Máshol a Human Nutrition Research Center on Aging (Emberi Táplálkozáskutató Központ az öregedéssel kapcsolatban) tudósai számos korábbi, D-vitaminnal kapcsolatos tanulmányt értékeltek, és „meggyőző bizonyítékot” találtak arra, hogy a D-vitamin támogató szerepet játszhat a felnőttkori agyműködésben.

Érdekes módon a legtöbb tudományos tanulmány eddig a D-vitamin és a kognitív hanyatlással és a demenciával összefüggő széles körű tünetek közötti kapcsolatot vizsgálta. Ennek eredményeként nagyon kevés tanulmány foglalkozott kifejezetten a D-vitamin memóriára gyakorolt hatásával, és azzal, hogy a D-vitamin hiánya okozhat-e memóriavesztést. Az a néhány vizsgálat, amelyet elvégeztek, arra utal, hogy a D-vitamin általában hatással van a végrehajtó funkciókra és az agyi feldolgozási sebességre.

A D-vitamin és a memóriavesztés közötti konkrét kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok kevésbé egyértelműek. Egy e tekintetben figyelemre méltó tanulmány kilencvenöt, átlagosan 71 éves személyt vizsgált, akik mindannyian memóriaproblémákkal küzdöttek. A D-vitamin-koncentrációt vizsgálták, és az eredményeket elemezték. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szervezet alacsony D-vitamin-szintje összefüggésbe hozható a kognitív zavarokkal, még olyan esetekben is, amikor a demencia egyéb tünetei nem voltak jelen.

Bár az összefüggés egyelőre korántsem egyértelmű, és sokkal szigorúbb vizsgálatokra van szükség, úgy tűnik, hogy a D-vitamin hiánya hatással lehet az idősek általános kognitív funkcióira, amelyek egyik eleme a memória.

D-vitamin és demencia

Hogyan befolyásolja a D-vitamin a demencia tüneteit?Tekintettel a demencia pusztító és költséges természetére, érthető módon korunk egyik legnagyobb kihívásaként jellemezték.

Jelenleg világszerte 44 millió esetet tartanak számon, és ez a szám 2050-re várhatóan megháromszorozódik a gyorsan öregedő népesség miatt. A korlátozottan rendelkezésre álló kormányzati finanszírozás miatt a figyelem középpontjába kerültek azok az életmódbeli és étrendi tényezők, amelyek segíthetnek a betegség megelőzésében és kezelésében.

Egyre több kutatás látszik megerősíteni a D-vitaminhiány és számos agyi rendellenesség, köztük a demencia közötti kapcsolatot, és több tudós a D-vitamin-kiegészítők használatát szorgalmazza a demencia megelőzése érdekében. De vajon indokoltak-e ezek a felhívások, vagy hiányoznak a bizonyítékok?

Növeli a D-vitamin hiánya a demencia kockázatát?

2014-ben a maga nemében az egyik legmegbízhatóbb vizsgálat megállapította, hogy minél nagyobb a D-vitaminhiány, annál nagyobb a demencia és az Alzheimer-kór kockázata. A 6 évig tartó vizsgálatban 1650 egészséges, 65 éves és idősebb felnőtt vett részt, akiknél a vizsgálat kezdetén nem mutatkoztak demencia, szívbetegség vagy stroke jelei. Minden résztvevőt évente felülvizsgáltak D-vitamin-tesztekkel, agyműködési tesztekkel, agyi szkenneléssel és kérdőívekkel.

A vizsgálat során 171 résztvevőnél (10%) alakult ki demencia, és a következő eredményekről számoltak be:

• A súlyos D-vitaminhiányban szenvedő (25 nmol/l alatti) résztvevőknél több mint kétszer nagyobb valószínűséggel (125%) alakult ki demencia, mint az egészséges D-vitamin-szinttel rendelkező résztvevőknél.
• A mérsékelt hiányban szenvedőknél (25nmol/l és 50nmol/l között) 53%-kal nagyobb volt a demencia kockázata, mint az egészséges D-vitamin-szintű résztvevőknél.
• A súlyos hiányban szenvedőknél szintén 122%-kal nagyobb volt az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége, míg a mérsékelt hiányban szenvedőknél 69%-kal nagyobb volt az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a keringő D-vitamin 50nmol/L-es küszöbértéke összefügg a jó agyi egészséggel. A tanulmány szerzőjét, David J. Llewellynt, a brit University of Exeter Medical School munkatársát meglepte az eredmények mértéke.

Elmondta, hogy „arra számítottak, hogy összefüggést találnak az alacsony D-vitamin-szint és a demencia és az Alzheimer-kór kockázata között, de az eredmények meglepőek voltak – valójában azt találtuk, hogy az összefüggés kétszer olyan erős, mint amire számítottunk”.

Az eredményekkel kapcsolatban óvatosságra intett, kijelentve, hogy „legújabb eredményeink nem bizonyítják, hogy az alacsony D-vitamin-szint demenciát okoz. Ennek ellenére eredményeink nagyon bíztatóak, és még ha csak kisszámú ember számára is lenne előnyös, ennek óriási közegészségügyi következményei lennének”. Tehát, bár ez a tanulmány egyértelmű kapcsolatot mutatott ki a kettő között, nem erősítette meg, hogy a D-vitamin hiánya demenciát okoz. A kapcsolatért más tényezők is felelősek lehetnek.

Csökkentheti a D-vitamin a kognitív hanyatlás előrehaladását?

A JAMA Neurology című szaklapban 2015 szeptemberében közzétett külön tanulmány azt találta, hogy a demenciával diagnosztizált résztvevőknek alacsonyabb volt a D-vitamin átlaga, mint a demenciával nem rendelkezőknek. A vizsgálatban 382, átlagosan 75,5 éves résztvevő vett részt, akik közül néhányan demenciában vagy kognitív hanyatlásban szenvedtek, mások pedig egészségesek voltak. Öt egymást követő évben vérvizsgálatot végeztek a D-vitaminszint mérésére, és kognitív tesztekkel értékelték az epizodikus memóriát, a szemantikus memóriát, a vizuális észlelést és a végrehajtó funkciókat.

A vizsgálati időszak végén az eredmények azt mutatták, hogy az alacsonyabb D-vitamin-állapottal rendelkező résztvevők memóriája és kognitív képességei jobban romlottak. Dr. Joshua Miller, a Rutgers Egyetem vezető kutatója szerint „azok, akik demenciában szenvedtek, szintén alacsonyabb D-vitamin-állapottal rendelkeztek, mint azok, akiknek enyhe kognitív károsodásuk volt, vagy akiknek normális volt a kognitív működésük”. Hozzátette, hogy „az alacsony D-vitaminszintűeknél nagyobb mértékű rövid távú memóriavesztés volt tapasztalható, valamint a gondolatok rendszerezésére, a feladatok rangsorolására és a döntéshozatalra való képességük is csökkent. Körülbelül két és félszer gyorsabban hanyatlottak, mint azok, akik megfelelő D-vitaminnal rendelkeztek”.

Az eredményekre reagálva Dr. Simon Ridley, az Alzheimer’s Research UK kutatási vezetője arra figyelmeztetett, hogy „bár ez az új kutatás összefüggést mutat az alacsony D-vitamin-szint és a memóriavesztés gyorsabb üteme között, még nem tudjuk, hogy a kiegészítők szedése megakadályozhatja-e a demencia kialakulását, vagy lassíthatja-e a hanyatlást azoknál, akik már együtt élnek a betegséggel”. További kutatásokra van szükségünk ezzel a megközelítéssel kapcsolatban, hogy megértsük, milyen szerepet játszik a D-vitamin a demencia kockázatában”.

Meggyőzőek a bizonyítékok?

Úgy tűnik, hogy meggyőző kapcsolat áll fenn az alacsony D-vitaminszint és a demencia későbbi kialakulása között, a súlyos D-vitaminhiány közel háromszorosára növeli a szellemi hanyatlás sebességét. A D-vitamin-hiány nem feltétlenül a demencia oka, de az alacsony szint súlyosbíthatja az olyan agyi rendellenességek, mint a demencia előrehaladását, ha már egyszer elkezdődött.

Arra is vannak új bizonyítékok, hogy a D-vitamin-kiegészítők segíthetnek a progresszió korlátozásában. Ez az összefüggés azonban csak megfigyelési jellegű, mivel a tanulmányokat nem úgy tervezték, hogy bizonyítsák az ok-okozati összefüggést. Dr. Llewellyn hangsúlyozta, hogy „még túl korai lenne megmondani, hogy a pótlás segít-e vagy sem; lehet, hogy segít, és ezért kellenek kísérletek, amelyek ezt vizsgálják”. Azt mondta: „végezzük el a kutatást, és nézzük meg, hogy a kísérletek során a kiegészítőkkel lassítani tudjuk-e a demencia progresszióját”.

Addig is a kutatók egyetértenek abban, hogy a 25 nmol/l-es vér D-vitaminszint elegendőnek tűnik a csontvesztés vagy a rickettség elleni védelemhez, míg az egészséges kognitív funkciók fenntartásához az 50-75 nmol/l-es vér D-vitaminszint az optimális.

Mennyi D-vitamint kellene szednem?

Szedjen D-vitamint a memóriavesztés vagy a demencia megelőzése érdekében. 65 éves kor után a demencia kialakulásának kockázata ötévente nagyjából megduplázódik. Ez azonban minden korosztályt érinthet.

A National Institute for Health and Care Excellence 2014 novemberében közzétett egy jelentést, amely szerint az Egyesült Királyságban élő felnőttek közül minden ötödik felnőtt és minden hatodik gyermek alacsony D-vitamin-állománnyal rendelkezik, ami körülbelül 10 millió embernek felel meg.

A D-vitamin szintjét az orvos a vérben végzett 25-OH-D-vitamin-vizsgálattal mérheti, amely a szervezetben lévő, minden forrásból származó D-vitamin teljes mennyiségét tükrözi. Ezt a tesztet a legjobb október és március között elvégezni, mivel a nyári hónapokban végzett vizsgálatok hamis biztonságérzetet adhatnak a D-vitamin-állapotot illetően.

A szakértők általában egyetértenek abban, hogy az 50 és 75 nmol/l közötti optimális tartomány mindenkire – gyermekekre, felnőttekre és idősekre – vonatkozik, azonban abban nincs egyetértés, hogy ezt a szintet hogyan kell elérni és fenntartani.

Hogyan növelheti a D-vitamin szintjét

A D-vitaminnak három fő forrása van; a napfénynek való kitettség, az élelmiszerek és a kiegészítők. A napozás messze a legjobb eszköz a D-vitamin növelésére, de ezt biztonságos módon kell végezni. Nyári körülmények között (áprilistól októberig) mindössze napi 15-20 perc alatt körülbelül 10 000 nemzetközi egység (iu) D-vitamint lehet előállítani. A 35 fokos vagy annál magasabb szélességi fokon fekvő országokban, például az Egyesült Királyságban azonban télen az UVB-sugárzás mennyisége túl alacsony a D-vitamin termeléséhez.

Az északi félteke lakosai, köztük Skócia és a skandináv országok lakosai esetében a magasabb földrajzi szélesség és a demencia kockázatának növekedése között tendenciák mutatkoznak. A földrajzi elhelyezkedés mellett az életkor, az etnikai hovatartozás és a testsúly is befolyásolja a D-vitamin-termelést.

Az érett bőr kevesebb D-vitamint termel, amikor napfénynek van kitéve, mert a D-vitamin szintéziséhez szükséges mechanizmusok idővel kevésbé hatékonyak. A sötétebb bőrtípusoknál magasabb a melanin szintje, ami csökkenti a bőr D-vitamin-szintetizáló képességét, és hosszabb expozíciót igényel. A túlsúlyos egyének ugyancsak kevesebb D-vitamint termelnek, ha ugyanannyi napfénynek vannak kitéve. Ennek oka ismeretlen, de feltételezések szerint a D-vitamin a zsírsejtekben „rejtőzhet”.

A szervezet szabályozza a bőr által szintetizált D-vitamin mennyiségét, így nem lehet túl sokat termelni belőle. A védtelen napozás azonban növelheti a bőrrák kockázatát, ezért a szakértők a „keveset és gyakran” megközelítést javasolják.

Sajnos egyre több gyermek és felnőtt hagyja ki ezt a D-vitaminforrást, hogy elkerülje a napozás okozta károsodást. Tehát a D-vitamin helyett a táplálkozásra támaszkodhatunk? Sok más vitaminnal ellentétben az élelmiszerekben található D-vitamin mennyisége nagyon kicsi. A legjobb élelmiszerek az olajos halak, a diófélék, a lencse, a tojássárgája és a dúsított élelmiszerek, például a reggelizőpelyhek és a margarinok.

A D-vitamin-kiegészítők vagy multivitaminok további támogatást nyújtanak, és jelenleg a „veszélyeztetett” csoportok számára ajánlottak, beleértve minden 65 év feletti felnőttet, terhes nőket és azokat, akik kevés napozásnak vannak kitéve. Mivel a D-vitamin zsírban oldódik, a táplálékkiegészítőket étellel együtt kell bevenni, hogy a felszívódásuk nagymértékben javuljon. Az utolsó lehetőség a D-vitamin-pótlás, a brit kormány most azt tanácsolja minden állampolgárnak, hogy a téli hónapokban egészítsék ki étrendjüket további D-vitaminnal.

A D-vitamin-kiegészítők tehát praktikus és költséghatékony módja lehetnek annak, hogy biztosítsuk a megfelelő mennyiségű táplálékbevitelt.

Elégségesek-e a jelenlegi D-vitamin-ajánlások?

Sok szakértő egyetért abban, hogy napi 1000iu a minimális dózis, amely várhatóan jelentősen megemeli a D-vitamin szintjét felnőtteknél, és a napi 2000iu bevitel az optimális szint. Több nemzeti egészségügyi hatóság, köztük Kanada is ezt a szintet ajánlja. Az amerikai D-vitamin-tanács ennél is tovább megy, és azt tanácsolja, hogy minden gyermeknek 1000iu-t kell bevennie 25 font testsúlyonként, a felnőtteknek és a terhes nőknek pedig 5000iu-t, a biztonságos felső határ pedig 10 000iu.

Az Egyesült Királyság konzervatívabb álláspontot képvisel, és csak a „veszélyeztetett” csoportok számára 400iu napi bevitelt javasol – ezt a bevitelt széles körben kritizálták, mivel a fiatalok és az idősek számára egyaránt elégtelen. Ha aggódik az alacsony D-vitamin-szint miatt, keresse fel orvosát, aki megvizsgálja és nyomon követi a változásokat – az egészséges kognitív funkciók érdekében egész évben 50-75 nmol/l között kell maradnia.