A magas vérnyomás, más néven hipertónia a nyugati kultúrákban az egyik leggyakoribb egészségügyi állapotnak számít. A vérnyomás az életkor előrehaladtával természetes módon emelkedik, és becslések szerint a felnőttek 25-30%-a szenved ebben az állapotban. Továbbá azt is feltételezik, hogy évente 7 millió haláleset vezethető vissza ilyen problémákra.

Nem csoda tehát, hogy oly sokan keresnek egy egyszerű és hatékony módszert a vérnyomás csökkentésére; de vajon a fokhagyma az a megoldás?

A fokhagyma előnyei a szív- és érrendszerre nézve

A fokhagymát évezredek óta használják gyógyszerként. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy a kínai gyógyászatban már 3000 évvel ezelőtt is használták, és az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is szívesen fogyasztották. Az a tény, hogy a fokhagyma még ennyi évvel később is ilyen népszerű gyógymód, arra utal, hogy valóban jelentős előnyökkel jár, de mit mond a tudomány?

Vérnyomás

A fokhagyma vélhetően segít csökkenteni a magas vérnyomást, és így hozzájárulhat a szívbetegségek kockázatának csökkentéséhez. egy érdekes indiai felmérés során arra kérték a résztvevőket, hogy hosszabb időn keresztül rögzítsék étrendjüket. Ezt követően minden önkéntesnek megmérték a vérnyomását, és kapcsolatot kerestek a vérnyomásértékek és az étrend között. A felmérést végző szakértők megállapították, hogy „az alacsonyabb vérnyomású alanyok étrendjében több fokhagymát fogyasztottak”.

Bár ez messze nem bizonyító erejű, de az első jel arra, hogy a fokhagyma valóban segíthet a magas vérnyomás szabályozásában. Szerencsére a fokhagyma annyira ismert a keringési rendszerre gyakorolt állítólagos jótékony hatásáról, hogy sokkal több tanulmány bővítette tovább ismereteinket.

Az egyik ilyen vizsgálat magas vérnyomásban szenvedő betegeken zajlott, akiknek 12 héten keresztül vagy fokhagyma-kiegészítőt, vagy egy azonos hatású placebo tablettát írtak fel. A vizsgálati időszak alatt rendszeres állapotfelméréseket végeztek, és a fokhagymás csoportban „jelentős” különbségeket tapasztaltak. Megállapították, hogy a fokhagymát szedő betegeknél csökkent a vérnyomás és a koleszterinszint is, és a javulás idővel egyre fokozódott. Ezzel szemben a placebocsoportban nem történt jelentős változás.

Más vizsgálatok is hasonló eredményeket találtak. Máshol egy ötven önkéntesből álló csoportnak, akik nem reagáltak más vérnyomás-kezelésekre, vagy napi 960 mg érlelt fokhagymakivonatot, vagy placebót kínáltak. A 12 hetes kezelési időszakot követően megállapították, hogy a vérnyomás átlagosan 10,2 mmHg-mal csökkent, és hogy a hatások a legmagasabb kezdeti vérnyomással rendelkező egyéneknél voltak a legnagyobbak. A kutatók azt is kiemelték, hogy a fokhagymakivonat jól tolerálható volt, és nem voltak jelentősebb mellékhatásai.

Azt is megjegyezték, hogy ezek a pozitív hatások milyen gyorsan jelentkezhetnek. Az egyik elemzésben az önkénteseknek meglehetősen nagy, 2400 mg-os adagot adtak, miközben a nap folyamán rutinszerűen végeztek vérnyomásméréseket. Megállapították, hogy a fokhagyma hatása a jelek szerint mindössze 5 órával a fogyasztás után éri el a csúcspontját, és ez a kedvező hatás még legalább 14 órán keresztül folytatódik.

Ez csak egy aprócska maroknyi az elmúlt évtizedekben végzett több tucat hasonló vizsgálatból, amelyek mindegyike bizonyítja, hogy a fokhagyma fogyasztása – akár étrendben, akár étrend-kiegészítő formájában – pozitív hatást gyakorol a vérnyomásra.

Ez azonban messze nem a teljes történet. Az emberi keringési rendszer összetett és sokrétű, és számos tényezőnek van rá hatása. Csak egy ilyen példa a koleszterinszint…

Koleszterin

Az úgynevezett „alacsony sűrűségű lipidek” vagy LDL-koleszterin a mainstream médiában gyakran „rossz koleszterin” néven ismert. A magas LDL-koleszterinszint növeli az érelmeszesedés kockázatát, mivel hozzájárul az artériákban lévő plakkok kialakulásához. Mivel az ateroszklerózis hatására az erek beszűkülnek, a vér egy kisebb csövön keresztül kényszerül áthaladni, ami gyakran a vérnyomás emelkedéséhez vezet.

Következésképpen a vérnyomás szabályozása szorosan összefügg a koleszterinszintekkel, és a szervezetben lévő túlzott LDL-koleszterinszint minimalizálása segíthet a vérnyomást az orvosi szakemberek által biztonságosnak tartott határokon belül tartani.

Egy tudományos vizsgálatban férfiak egy csoportja, akiknek már magas volt az LDL-koleszterin szintje, hat hónapon keresztül 7,2 g érlelt fokhagymakivonatot vagy placebót kapott. A szívbetegségek kockázati tényezőit mindvégig rögzítették. A legizgalmasabb eredmény az volt, hogy az összkoleszterinszint 6,1% és 7% között csökkent a fokhagymás csoportban; a kontrollcsoportban nem volt ilyen javulás. A tudósok ugyanakkor azt találták, hogy a szisztolés vérnyomás 5,5%-kal csökkent. Arra a következtetésre jutottak, hogy „az érlelt fokhagymakivonattal történő étrend-kiegészítés jótékony hatással van a lipidprofilra és a vérnyomásra”.

Egy másik kísérletben a résztvevők napi 900 mg fokhagymakivonatot kaptak 12 héten keresztül. A pácienseket arra kérték, hogy minden más életmódbeli szempontot, beleértve az étrendet és a testmozgást, pontosan tartsanak meg. A vizsgálat végén megállapították, hogy az LDL-koleszterinszint akár 11%-kal is csökkent, miközben az összkoleszterinszint is biztonságosabb határértékekre esett vissza.

Bár a „rossz” koleszterinszint csökkenése már önmagában is jótékony hatású, az a tény, hogy ez tovább segíthet a túlzott vérnyomás csökkentésében, kétszeresen is előnyössé teszi a fokhagymát.

Trombocita-aggregáció

A fokhagyma segíthet a vérlemezkék aggregációjának csökkentésében, és így az érelmeszesedés esélyének mérséklésében. mikroszkóp alatt a vörösvértestek inkább korongokhoz hasonlítanak; hengeres és lapos általános alakúak. Ezeknek a vérsejteknek a lapos felületei egymáshoz tudnak kapcsolódni; ezt a folyamatot „vérlemezke-aggregációnak” nevezik. Ha ez bekövetkezik, hajlamosabbak lehetnek a megtapadásra, ami keringési problémákat okozhat.

Valóban, az érelmeszesedés egyik kulcsfontosságú aspektusa, hogy a vérlemezkék aggregációja (vagy „összecsomósodása”) gyakoribbá válhat, mivel a véna szűkebb részén való áthaladáskor lelassulnak. Ez viszont olyan elzáródásokat okozhat, amelyek szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezetnek. Következésképpen bármi, ami segít megóvni ettől az aggregációtól, potenciális megelőző hatással bír, és csökkentheti a magas vérnyomással vagy az artériák szűkületével kapcsolatos kockázatokat.

Egy vizsgálatban a résztvevők négy héten keresztül napi 800 mg fokhagymaport kaptak. Ezt követően elemzéseket végeztek a vérlemezke-aggregáció gyakoriságáról, valamint egy sor szív- és érrendszeri faktorról. Megállapították, hogy „a spontán… aggregáció eltűnt”.

Továbbá a kapott eredmények azt mutatták, hogy ezek az önkéntesek a diasztolés vérnyomás 9,5%-os csökkenését is tapasztalták, sőt, a vércukorszint is jelentősen javult. Ez a fokhagyma további potenciális előnyeit mutatja a vérnyomás szabályozásában vagy csökkentésében, és így a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében.

Aorta rugalmassága

Az aorta az ember legnagyobb érrendszere. Ez az artéria a szív oldalához csatlakozik, és felelős a friss oxigéndús vérnek a fő keringési rendszerbe való szállításáért, ahol az szétosztható a testben.

Mint a test minden véredénye, az egészségtelen táplálkozás és/vagy a testmozgás hiánya azonban ennek az artériának a megmerevedéséhez vezethet. Ez leggyakrabban akkor történik, amikor a belső felületén „plakk” rakódik le, ami az artériát szűkebbé és merevebbé teszi.

Ez viszont azt jelentheti, hogy a vér kevésbé hatékonyan kering, és hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához. Más szóval, mint a legnagyobb véredény, létfontosságú, hogy mindig optimálisan működjön.

A kutatók összegyűjtöttek egy 101 önkéntesből álló csoportot, akik legalább 2 éven keresztül naponta legalább 300 mg fokhagymaporral egészítették ki étrendjüket. Összegyűjtöttek egy másik összehasonlító csoportot is, akik nem szedtek fokhagymát, ügyelve arra, hogy a tisztességes összehasonlítás érdekében mindkét csoport korban és nemben is megegyezzen.

Ezután a „pulzushullámsebesség” vagy PWV néven ismert technológiát alkalmazták az egyes személyek aortájának rugalmasságának mérésére. Eredményeik azt mutatták, hogy ezek az értékek valóban „alacsonyabbak voltak a fokhagymás csoportban, mint a kontrollcsoportban”. Továbbá azt is megállapították, hogy míg az artériák megkeményedése természetes módon az életkor előrehaladtával egyre inkább bekövetkezik, a fokhagymás csoportban a növekedés jóval kisebb volt. Ezért összegezték, hogy „a fokhagymapor bevitele mérsékelte az aorta merevségének korral összefüggő növekedését”.

Demencia

Míg a fokhagyma legünnepeltebb egészségügyi előnye úgy tűnik, hogy a vérnyomás fenntartására való képessége köré összpontosul, ésszerű határokon belül van egy másik meglepő előnye is, amelyről érdemes beszélni. Mint kiderült, a tudósok már régóta megjegyezték, hogy „a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői… beleértve a magas vérnyomást… növelik a demencia kockázatát”.

Mivel úgy tűnik, hogy a fokhagyma hatékonyan szabályozza ezeket az elemeket, ebből az is következik, hogy a fokhagymában gazdag étrendet (vagy fokhagyma-kiegészítőt) fogyasztók azt tapasztalhatják, hogy az Alzheimer-kór vagy a demencia más formáinak kialakulásának kockázata érezhetően csökken.

Továbbá sok szakértő úgy véli, hogy a szabad gyökök legalábbis részben felelősek az általunk demenciaként definiált, korral járó hanyatlásért. Ismételt vizsgálatok azt is felvetették, hogy az antioxidánsok segítenek megvédeni a szervezetet az ilyen károsodástól, és így terápiás előnyökkel járhatnak.

Az egyik legismertebb természetes antioxidáns az E-vitamin, ezért érdekes kiemelni egy másik tanulmányt, amelyben 30 és 60 év közötti önkéntesek egy csoportjának adtak fokhagyma-kiegészítőket. Ahogyan az várható volt, a szívbetegségek számos fő kockázati tényezője csökkent, a szakértők azt is megjegyezték, hogy a fokhagyma „jelentősen megnövelte az E-vitamin koncentrációját”. Összességében rengeteg bizonyíték van, amely rávilágít a fokhagyma számos potenciális előnyére a túlzott vérnyomás, a koleszterinszint és az aorta rugalmasságának csökkentésében. Ezáltal jelentősen csökkenhet az érelmeszesedés és ennek következtében a súlyos szív- és érrendszeri szövődmények kockázata.

Hogyan kell venni a fokhagymát a vérnyomásért

A fokhagyma zavarba ejtően sokféle formában létezik. Csak néhány ezek közül: nyers fokhagyma, főtt fokhagyma, sült fokhagyma, fokhagymapor és érlelt fokhagymakivonat. Bár a fokhagyma egészségügyi előnyei eléggé jól ismertek, továbbra is kérdéses, hogy az optimális egészség érdekében melyik fokhagymafajta a leghatékonyabb.

Egy ilyen tanulmány célja az volt, hogy felmérje a különböző fokhagymafajták esetleges negatív egészségügyi hatásait, amelyek ellensúlyozhatják az egyébként tapasztalt előnyöket. A legnagyobb aggodalomra talán az adhat okot, hogy a fokhagyma egyes fajtái a bélnyálkahártya (a „nyálkahártya”) gyulladásához vezethetnek. Az önkénteseknek különböző készítményeket adtak, mielőtt endoszkóp segítségével ellenőrizték volna a reakciókat. Érdekes módon azt találták, hogy a nyers fokhagyma „súlyos károsodást okozott, beleértve az eróziót is”, míg az érlelt fokhagymakivonat „nem okozott semmilyen nemkívánatos hatást”.

Ez azt sugallja, hogy ha nagyobb fokhagymaadagok fogyasztását fontolgatják, bölcs dolog lehet a fokhagyma kiegészítő formáját fontolóra venni az ilyen irritációk elkerülése érdekében, és hogy a különösen érzékeny emésztőrendszerrel rendelkező egyéneknek talán a legjobb, ha figyelmüket az érlelt fokhagymakivonatra összpontosítják.

Egy másik tanulmány a feldolgozás módját hasonlította össze az egészségre gyakorolt előnyökön. Egy 50 önkéntesből álló csoportnak friss fokhagymát adtak, amelyet arra kértek, hogy vagy egészben vegyenek be, vagy nyelés előtt rágják meg. Két hónap elteltével minden egyes önkéntesnél felmérték az egészségükre gyakorolt hatásokat. A kérdéses szakértők megállapították, hogy a „sértetlen fokhagyma” semmilyen hatással nem rendelkezett, míg a szétrágott fokhagyma csökkentette a koleszterinszintet és a vérnyomást is. Ez arra utal, hogy a fokhagymát valamilyen módon „szét kellene zúzni” vagy feldolgozni, hogy a jótékony összetevők teljes mértékben kifejthessék hatásukat.

Végül tanulmányok igyekeztek megállapítani, hogy pontosan mekkora mennyiségű fokhagyma szükséges a jótékony hatás eléréséhez. Az egyik ilyen vizsgálatban a résztvevők 12 héten keresztül napi 240 mg, 480 mg vagy 960 mg érlelt fokhagymát kaptak. Azt találták, hogy „a szisztolés vérnyomás jelentősen csökkent” a két nagyobb dózisban, de az alacsonyabb dózis „nem különbözött jelentősen a placebótól”. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy legalább napi 480 mg-os adag szükséges a pozitív hatások észleléséhez.

Érdekes megjegyezni, hogy a fokhagyma hatása a szervezetben található állapotok alapján változik. A tanulmányok például megjegyezték, hogy a magas vérnyomással vagy koleszterinszinttel rendelkező egyéneknél jelentős pozitív hatások tapasztalhatók, de ezek nem tükröződnek a normális vérjellemzőkkel rendelkező önkénteseknél. Ez pozitív jel, mivel arra utal, hogy a fokhagyma szedése nem vezet „túlkompenzáláshoz”, a vérnyomás túl alacsonyra kényszerítésével, ha nagyobb adagokat fogyasztanak.

Megjegyzendő, hogy az eddigi legtöbb tudományos vizsgálatban „fokhagymakivonatot” vagy „fokhagymaport” használtak, amely sokkal erősebb, mint a hagyományos nyers fokhagyma. Azt javasolták például, hogy 900 mg fokhagymapor nagyjából 2700 g friss fokhagymának felel meg.

Ha fokhagymát szeretne szedni a vérnyomás és az általános keringési rendszer egészsége érdekében, érdemes tehát megjegyezni, hogy a legtöbb tanulmány, amely pozitív hatást mutatott ki, nagyjából 500-1000 mg fokhagymaport használt naponta. A fokhagymapor koncentrált jellege miatt elég nehéz lenne elérni ezeket a szinteket pusztán friss fokhagyma fogyasztásával.

A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a fokhagyma étrend-kiegészítő formájában történő fogyasztása különösen előnyös lehet, mivel a feldolgozás a jelek szerint pozitív hatással van az eredményekre, miközben csökkenti az esetleges bélrendszeri irritációt is. Az érlelt fokhagymakivonat bizonyulhat a leghatékonyabb lehetőségnek az összes közül.