Az ízület olyan szerkezet az emberi testben, amely két vagy több csont csuklójának kapcsolódási pontját képezi.

Egyes ízületek, mint például a koponya varratai, rögzítettek és mozdulatlanok. Az ízületek többsége azonban, mint például a térd, a könyök és a váll, bizonyos határokon belül szabadon mozoghat.

Körülbelül 200 olyan rendellenesség ismert, amely az ízületeket érinti.

Ezeket az orvosok összefoglalóan mozgásszervi betegségeknek nevezik, és a leggyakoribbak közül három példa a következő:

• Osteoarthritis
• reumás ízületi gyulladás
• Köszvény

Osteoarthritis

Az osteoarthritis előfordulási gyakorisága egyre nő, ami a népesség növekvő öregedésének, valamint a betegséggel kapcsolatos kockázati tényezők – például az elhízás és a mozgásszegény életmód – növekedésének köszönhető.

Az osteoarthritis az ízületi gyulladás vezető formája az Egyesült Királyságban, és az NHS szerint az ízületi fájdalmakról beszámoló esetek jelentős hányadát ez teszi ki. Az állapot akkor alakul ki, amikor az ízületeket bélelő porc elkezd romlani, fájdalmat és merevséget okozva.

Kit érint az osteoarthritis?

Az osteoarthritis 40 év feletti felnőtteknél gyakoribb, és a hétköznapi kopásból ered. A 45 éves kor előtt az osteoarthritis gyakrabban fordul elő férfiaknál, de ezt a kort követően inkább a nőknél. Az osteoarthritis azonban bármely életkorban kialakulhat az ízület rendellenessége vagy a porc genetikai hibája következtében. Fiatalabb embereknél is kialakulhat az ízületet ért sérülést vagy traumát követően.

Tünetek

Az osteoarthritis bármelyik ízületben előfordulhat, de leggyakrabban a gerincet, a csípőt, a térdet és a kéz kisebb ízületeit érinti. Az ízületi gyulladás egyes más típusaitól eltérően az osteoarthritis aszimmetrikusan is érintheti az ízületeket, ami azt jelenti, hogy a test egyik oldalán lévő érintett ízület nem feltétlenül esik egybe azzal, hogy a másik oldalon ugyanez az ízület érintett.

Az osteoarthritis tünetei hajlamosak megjelenni, eltűnni és újra megjelenni, és az állapot általában az ízületek fájdalmával és merevségével jár, különösen a mozgásszegény időszakokat követően.

A tünetek súlyossága általában ingadozik, és függhet olyan tényezőktől, mint a fizikai aktivitás és az időjárás. Néha az osteoarthritis csökkent mozgástartományhoz és az ízületek megjelenésének megváltozásához vezethet.

Ha az osteoarthritis tünetei enyhék, akkor valószínűleg kevéssé befolyásolják a személy mindennapi életét.

Súlyosabb esetekben azonban az állapot számos módon zavarhatja a személy életvitelét, és befolyásolhatja az életmódját:

• Karrier
• a mindennapi tevékenységekben való részvételre való képességet
• Hangulat és mentális egészség

Osteoarthritis okai

Még mindig nem teljesen tisztázott, hogy pontosan mi okozza az osteoarthritist, de úgy gondolják, hogy az ízületek mindennapos mikrokárosodása meghaladja a szervezet önjavító képességét.

Ez általában az ízületek porcát érinti, és amikor a degeneráció elég jelentős mértékűvé válik, a porc alatti csontok egymáshoz dörzsölődnek, ami fájdalmat, duzzanatot és korlátozott mozgástartományt eredményez.

Számos olyan tényező létezik, amelyről úgy vélik, hogy növeli az osteoarthritis kialakulásának kockázatát, többek között a következők:

• Életkor – Az osteoarthritis nem elkerülhetetlen az öregedés során, de 45 év felett gyakoribb.
• Sérülés – Az ízületek sérülése sérülés, műtét vagy túlhasználat következtében későbbi életkorban csontritkuláshoz vezethet.
• Elhízás – A jelentős túlsúly növelheti az ízületek általános terhelését, és különösen növeli az ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát a súlyt viselő ízületekben, például a csípőben és a térdben.
• Családi előzmények – Előfordul, hogy egy személynél nagyobb valószínűséggel alakul ki ízületi gyulladás, ha a családban valaki más is érintett.

Kezelés

Bár az osteoarthritisre nincs ismert gyógymód, a kezelési programokat az egyén igényeihez lehet igazítani a fájdalom javítása és az ízületi funkciók fokozása érdekében. Az osteoarthritis kezelése a következőket foglalhatja magában:

• Pihenés – Az ízületekre nehezedő terhelés enyhítése.
• Gyógyszeres kezelés – A fájdalom és a gyulladás enyhítésére.
• Műtét – A meglazult csont eltávolítása, a csontok újrapozícionálása vagy a csontfelületek kisimítása.
• Fizioterápia – Az ízületek védelmére és a fájdalom kezelésére szolgáló technikák megtanítása.
• Foglalkozásterápia – A mindennapi munka, az otthoni és szabadidős tevékenységek segítése.

Gyakorlatok

Bár az osteoarthritis teljes megelőzése nem lehetséges, a testmozgás segíthet az ízületek egészségének megőrzésében. A testmozgás az osteoarthritis kezelésének részét is képezheti, és egyesek szerint hasznos a fájdalom csökkentésében és a rugalmasság javításában.

A megfelelő testmozgás mennyisége és típusa azonban attól függ, hogy mely ízületek érintettek, és ügyelni kell arra, hogy az ízületeket ne terheljük túlzottan.

Az olyan tevékenységek, mint a séta, az úszás, a vízi aerobik és a kerékpározás jó példák az olyan testmozgásokra, amelyek korlátozzák a terhelést és az ízületeket támogatják a végrehajtás során.

Diéta

Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás mindig fontos. Egyetlen diéta sem garantálja az osteoarthritis megelőzését vagy enyhítését, és a táplálkozási gyakorlatokat nem szabad az orvosi tanácsadás alternatívájának tekinteni.

Ugyanakkor számos összefüggést állapítottak meg az étrend és az osteoarthritis között, és egyesek arról számoltak be, hogy a táplálkozásuk megváltoztatásának eredményeként javultak a tüneteik.

Számos tápanyag hiányát összefüggésbe hozták az osteoarthritis gyorsabb előrehaladásával. Ha Önnél csontritiszt diagnosztizáltak, a legfontosabb tápanyagok közül néhányat érdemes figyelembe venni:

• Kalcium – A csontok egészségének megőrzéséhez elengedhetetlen.
• D-vitamin – A kalcium megfelelő felszívódásához szükséges.
• Vas – Segít megelőzni a vérszegénységet, amely gyakori lehet az osteoarthritisben szenvedőknél.
• Szelén – Az enyhe szelénhiány meglehetősen gyakori az Egyesült Királyságban, és egyes kutatások szerint a szelénhiány gyorsabb előrehaladást okozhat az osteoarthritisben.

Az egyik tápanyag, amely különösen népszerű az ízületeik egészségének megőrzésében érdekelt emberek körében, a glükozamin. A glükozamin étrendi forrásai szűkösek, ezért a hatékony bevitel biztosításához általában étrend-kiegészítőre van szükség. Az Arthritis Research UK szerint azoknak, akik ki szeretnék próbálni a glükozamint, naponta 1500 mg glükozaminpor-szulfátot kell bevenniük.

Reumás ízületi gyulladás

A reumatoid artritisz egy gyulladásos betegség, amely elsősorban az ízületeket érinti, bár a test más részeit is érintheti. Az autoimmun betegség kategóriájába sorolják, és általában krónikus állapot.

Kit érint a reumatoid artritisz?

Úgy gondolják, hogy az Egyesült Királyságban körülbelül 400 000 embernél diagnosztizáltak reumatoid artritiszt, és bár a betegség minden fajban és etnikumban előfordulhat, általában több nőt érint, mint férfit. A betegség általában középkor körül kezdődik, és gyakrabban fordul elő a lakosság idősebb szegmensében, de a tizenévesek és a fiatal felnőttek is kialakulhatnak reumatoid artritiszben.

Tünetek

A reumatoid artritisz tipikus tünetei a bőrpír, a hőérzet, a fájdalom, a merevség és az ízületek károsodott működése. Az állapot gyakran először a kéz és a láb kisízületét érinti, de a reumás ízületi gyulladásban szenvedő személy a test bármelyik ízületében tapasztalhat problémákat.

Az osteoarthritishez hasonlóan az olyan tünetek, mint a fájdalom és a merevség, általában reggel jobban észlelhetőek. Az osteoarthritishez kapcsolódó reggeli fájdalom és merevség azonban csak körülbelül harminc percig tart, míg a reumatoid arthritis esetében ezek a tünetek sokkal tovább is fennállhatnak.

Egy másik különbség az osteoarthritis és a reumatoid arthritis között, hogy az osteoarthritisszel ellentétben az ízületek szimmetrikusan érintettek. Ez azt jelenti, hogy ha a test egyik oldalán lévő ízületben jelentkeznek a betegséggel járó tünetek, akkor gyakran az ellenkező oldalon lévő ízület is érintett.

A reumatoid artritisz által az ízületekben okozott problémákon kívül a betegség egy sor más tünetért is felelős, mint például vérszegénység, fáradtság, csökkent étvágy, fogyás, láz, nyaki fájdalom, szem- és szájszárazság.

Okok

A reumatoid artritisz az autoimmun betegségek egyik típusaként akkor alakul ki, amikor az immunrendszer ismeretlen okokból tévesen megtámadja az ízületek egészséges szöveteit. Az immunválaszban főszerepet játszó fehérvérsejtek gyulladást okoznak az ízületi tokot bélelő szövetben, az úgynevezett synoviumban.

A gyulladt synovium végül károsítja az ízületben lévő porcot és csontot, gyengíti a környező lágyrészeket, és befolyásolja azok azon képességét, hogy támaszt és stabilitást biztosítsanak az ízületnek.

Bár még nem sikerült teljesen tisztázni, hogy az immunrendszer miért működik rosszul a reumatoid artritiszben, a betegség etiológiájában több tényező is szerepet játszhat:

• Genetika – A reumatoid artritisz öröklődési mintázatát nehéz külön-külön tanulmányozni, de úgy gondolják, hogy ha valakinek közeli rokona szenved ebben a betegségben, az valószínűleg növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
• Környezet – Bizonyos pornak, rostoknak, baktériumoknak és vírusoknak való kitettség valószínűleg kiváltja a reumatoid artritiszt.
• Hormonok – A nemi hormonok szerepet játszanak a reumatoid artritisz kialakulásában, ami valószínűleg magyarázatot ad arra, hogy a nők miért hajlamosabbak a betegség kialakulására, mint a férfiak.
• Dohányzás – Bizonyítékok utalnak arra, hogy a tartósan dohányzóknál megnő a reumatoid artritisz kialakulásának kockázata, és hogy a dohányzás súlyosbíthatja a betegséggel járó tüneteket.

Kezelés

Az osteoarthritishez hasonlóan a rheumatoid arthritisre sincs ismert gyógymód. A kezelést különböző szakterületek szakemberei végzik, és elsősorban a kapcsolódó fájdalom és gyulladás ellenőrzésére, valamint az ízületek további károsodásának megakadályozására összpontosít.

A reumás ízületi gyulladás gyógyszerei két alapvető kategóriába sorolhatók:

• Betegségmódosító reumaellenes gyógyszerek (DMARD) – Ezek a gyógyszerek gátolják az immunrendszer ízületkárosító hatásait.
• Biológiai kezelések – Ez a kezelés olyan injekciók beadását jelenti, amelyek blokkolják bizonyos stimuláló vegyi anyagok hatását, amelyek az immunrendszert az ízületek megtámadására késztetik.

Testmozgás

A rendszeres testmozgással járó egészségügyi előnyök a reumatoid artritiszben szenvedőkre ugyanúgy vonatkoznak, mint a lakosság többi részére. A testmozgás fokozatos bevezetése reumatoid artritisz esetén is különleges előnyökkel járhat, például az izomerő és az ízületi mobilitás növekedésével. Fontos azonban, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amely nem rontja a tüneteket, és a fizikai aktivitást megfelelő pihenéssel kell kiegyensúlyozni.

Diéta

A reumás ízületi gyulladásban szenvedőknek szóló étrendi tanácsok nagyrészt nem térnek el a szokásos egészséges táplálkozási kritériumoktól. Az étrend és az ízületi gyulladás közötti kapcsolatot azonban folyamatosan kutatják, és az egyik tápanyagcsoport, amely különös figyelmet kapott, az omega-három zsírsav.

Az omega-3 és omega-6 zsírsavak közötti helyes egyensúly fenntartása fontos szerepet játszhat a gyulladás szabályozásában, és úgy gondolják, hogy a hosszú láncú omega-3 zsírsavak – például a halolajban találhatóak – magas bevitele gyulladáscsökkentő hatású lehet.

Az Arthritis Research UK szerint a pozitív hatás eléréséhez legalább 2,7 mg EPA és DHA omega-három zsírsavra van szükség, és ennek a bevitelhez étrend-kiegészítőre lehet szükség.

Köszvény

A köszvény az ízületi gyulladás egy különösen fájdalmas formája, amely gyengítő hatással lehet az ember mindennapi életére. Az NHS szerint az Egyesült Királyság lakosságának egy-két százalékát érinti ez az állapot.

Kit érint a köszvény?

A köszvény elsősorban a 30 év feletti férfiakat és a menopauza utáni nőket érinti, de összességében az állapot a férfiaknál gyakoribb.

Tünetek

A köszvényt erős fájdalom, duzzanat, bőrpír, hőérzet és viszkető bőr jellemzi. A köszvényben szenvedők többségénél az állapot először a nagylábujjat támadja meg. A köszvény tünetei azonban a test bármelyik ízületében jelentkezhetnek, és az állapot általánosan érintett helyek közé tartozik a könyök, a csukló, az ujjak, a térd, a boka és a lábfej.

A köszvényes roham általában három-tíz napig tart, mielőtt a tünetek megszűnnek, és az érintett ízület visszatér a normális állapotba. A köszvény azonban néha ennél hosszabb ideig is fennállhat, és gyakoriak az ismétlődő epizódok. A köszvény tünetei bármikor jelentkezhetnek, de sokan arról számolnak be, hogy inkább éjszaka jelentkeznek.

Okok

A köszvényt a vérben felhalmozódó húgysav okozza, ami kristályok kialakulásához vezet az ízületekben és azok körül. Amikor ezek a kristályok az ízületek közötti terekbe kerülnek, a köszvényhez társuló fájdalmat és gyulladást okozzák. A húgysav akkor keletkezik, amikor a szervezet lebontja a szervezetben lévő, purinoknak nevezett anyagokat.

A vérben lévő túl sok húgysav állapotát hiperurikémiának nevezik. Nem minden hiperurikémiás betegnél alakul ki köszvény, de ha a felesleges húgysavkristályok elkezdenek képződni, az köszvény kialakulásához vezethet. Számos tényező növelheti a köszvény kialakulásának kockázatát, többek között:

• A családi anamnézis.
• Férfiasság.
• Túlsúly.
• Túlzott alkoholfogyasztás.
• Magas purin tartalmú étrend.
• Olyan alapbetegségek, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, vesebetegség, pikkelysömör és csontritisz.
• Gyógyszerek, például béta-blokkolók, vízhajtók, aszpirin és niacin.

Kezelés

A köszvény kezelése általában gyógyszeres kezelést jelent a fájdalom és a duzzanat kezelésére, a jövőbeli rohamok megelőzésére. A köszvény kezelésére általában alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak: Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) – a roham első jelére kell szedni. Kolchicin – általában akkor alkalmazzák, ha az NSAID-ok nem hatásosak vagy nem szedhetők. Kortikoszteroidok – általában a köszvény súlyosabb eseteiben alkalmazzák. Allopurinol – gátolja a húgysavtermelést, és a köszvényes rohamok megelőzésére használják.

Testmozgás

A rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni a köszvényes rohamok kialakulását a jövőben. Az olyan tevékenységek a legjobbak, amelyek nem terhelik az ízületet, és ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön meg, mivel még a kisebb ütések és ütközések is rohamot válthatnak ki a köszvényben szenvedőknél.

Diéta

Bizonyos ételek fokozott köszvénykockázattal járnak, ezért a köszvényben szenvedőknek kerülniük kell őket. Ezek közé tartoznak

• Magas purintartalmú ételek, például belsőségek, vadhús, olajos halak, tenger gyümölcsei, hús és élesztőkivonatok.
• Magas cukortartalmú ételek.

Az egészséges testsúly elérése vagy megtartása segíthet csökkenteni a húgysavszintet és a köszvényes rohamok számát. Kerülni kell azonban a gyorsdiétákat és a magas fehérje-alacsony szénhidráttartalmú diétákat, mivel ezek megemelhetik a húgysavszintet. A túl sok alkoholfogyasztás növelheti a köszvény kialakulásának kockázatát, és hirtelen rohamot idézhet elő azoknál, akik már szenvednek a betegségben.

Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a sör jobban növeli a köszvény kialakulásának kockázatát, mint más alkoholfajták. A megfelelő folyadékbevitel segíthet csökkenteni a köszvény kockázatát, mivel csökkenti a húgysav kikristályosodásának valószínűségét a vesében.

Az Egyesült Királyság Köszvényes Társasága napi 1,5 liter folyadékbevitelt javasol. A C-vitamin pótlása szintén segíthet a köszvény kockázatának csökkentésében, a UK Gout Society szerint. A csoport napi 500-1500 mg-os adagolást javasol azoknak, akik C-vitaminnal kívánnak táplálkozni.

Elővigyázatosságból mindenkinek, aki C-vitamin-kiegészítő szedését fontolgatja, először konzultálnia kell háziorvosával.