A fogyás néha nehézkesnek tűnhet, hiszen a testünkben bekövetkező változások lassan és fokozatosan jönnek. A kiegészítők segíthetnek a testünknek a súlyunk szabályozásában, kevés mellékhatással; az alfa-liponsav egy újabb eszköz lehet az Ön arzenáljában.

Elmagyarázzuk, hogy ez az összetettnek hangzó kiegészítő mit is befolyásol a szervezetben, és pontosan hogyan segíthet a fogyókúrában. Vessünk egy pillantást arra a tudományra, hogy mit is tesz valójában ez a sav a szervezetben:

Mi az a alfa-liponsav?

Az alfa-liponsav (ALA) egy zsírsav, amelyet gyakran „univerzális antioxidánsként” emlegetnek. Kiegészítő formájában már régóta szedik a glükózérzékenység javítására és a cukorbetegség kezelésére, de újabban a figyelem a fogyásban és az izomtömeg növelésében rejlő lehetőségeire irányul.

Ez az erős antioxidáns vízben és zsírban egyaránt oldódik, ami azt jelenti, hogy a sejteken belül és kívül is működik a káros szabad gyökök elpusztításában. Az ALA más antioxidánsokat is újrahasznosít és erősít a szervezetben, beleértve a C- és E-vitamint, a glutationt és a q10 koenzimet, ami tovább erősíti a szervezet védekezőképességét.

A sejteken belül az ALA a mitokondriumokban (sejtjeink energiatermelő része) működik, és fontos kofaktor a glükóz energiává alakításában. A glükóznak azonban először inzulinhoz kell kapcsolódnia, mielőtt a sejtekbe juthatna. Mivel az ALA utánozza az inzulin hatását, segít javítani a glükóz-anyagcserét és az inzulinérzékenységet, ami azt jelenti, hogy több glükóz kerül a sejtekbe, és kevesebb glükóz raktározódik el zsírként.

Alfa-liponsav a fogyásért

Az ALA javítja a szénhidrátok energiává történő átalakulását, ami azt jelenti, hogy kevesebb szénhidrát raktározódik el zsírsejtként. Számos nagyszabású vizsgálat kimutatta, hogy az ALA-kiegészítők képesek fokozni a fogyásra irányuló erőfeszítéseket, ha kalóriaszabályozott étrenddel együtt szedik:

• Egy 2015 elején készült, az Obesity című szaklapban megjelent tanulmányban 77 túlsúlyos nő vett részt, akiket véletlenszerűen négy csoport egyikébe osztottak be: az egyes csoportba tartozók placebót kaptak, a kettes csoportba 1300 mg EPA-t, a hármas csoportba 300 mg alfa-liponsavat, míg a négyes csoportba az EPA és az ALA kombinációját. Minden nőnek csökkentett kalóriatartalmú étrendet kellett követnie a 10 hetes vizsgálat során. Az eredmények azt mutatták, hogy a napi 300 mg ALA és a korlátozott energiatartalmú étrend kombinációja volt a leghatékonyabb a testsúly és a zsírtömeg csökkentésében, átlagosan 7 kg-ot veszítettek.
  2011-ben az American Journal of Medicine publikált egy 360 túlsúlyos résztvevővel végzett vizsgálatot, akiket három csoportba soroltak; az egyes csoportba tartozók napi 1200 mg ALA-t, a kettes csoportba tartozók 1800 mg-ot, míg a hármas csoportba tartozók placebót kaptak. A kiegészítőket 30 perccel az étkezések előtt vették be, és minden résztvevőt arra kértek, hogy az öt hónapos vizsgálat időtartama alatt napi 600 kalóriával csökkentsék a kalóriabevitelüket. A kutatók azt találták, hogy mindkét ALA-csoportban súlycsökkenés következett be, az 1800 mg-os csoportban szignifikánsan nagyobb volt a fogyás.
• A Current Pharmaceutical Design című folyóiratban közzétett 2010-es tanulmányban 1127 túlsúlyos résztvevő vett részt, akik négy hónapon keresztül napi 800 mg ALA-t szedtek. A vizsgálat végére a résztvevők a teljes testsúlyuk 8-9%-át veszítették el, ami átlagosan 15 fontot jelentett. Ebben a vizsgálatban azonban nem volt kontrollcsoport (placebo), így az eredmények minőségét
• érthető módon megkérdőjelezték.
  Egy másik, 1999-es vizsgálatban 74, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő résztvevő vett részt, akiket négy csoportra osztottak; az első csoport naponta egyszer 600 mg ALA-t, a második csoport naponta kétszer 600 mg ALA-t, a harmadik csoport naponta háromszor 600 mg-ot, míg a negyedik csoport placebót szedett. Az eredmények azt mutatták, hogy az ALA-t kapó valamennyi csoportban jelentősen nagyobb inzulinérzékenységet tapasztaltak a placebocsoporthoz képest. Az inzulinszint kiegyensúlyozása közismerten közvetlen előnyökkel jár a fogyás szempontjából.
• A kutatók általában egyetértenek abban, hogy az ALA úgy működik, hogy segít az ételekből származó szénhidrátokat glikogénként tárolni az izomsejtekben, ahelyett, hogy zsírrá alakítanák. Emiatt különösen hasznos lehet azok számára, akik szénhidrátokban gazdag, magas kalóriatartalmú étrendet fogyasztanak.

Az ALA az utóbbi években a testépítők körében is népszerűvé vált, hogy segítsen az izomépítésben, miközben zsírt veszít. A glükózfelvétel növekedése azt jelenti, hogy több glükóz kerül az izomsejtekbe, mint a zsírsejtekbe, ami növelheti az izomzat méretét és csökkentheti a zsírfelhalmozódást. A testépítők gyakran nagyon nagy dózisban, napi 1500-3000 mg ALA-t szednek, hogy támogassák a tömegnövelést és a testalkatuk meghatározását.

Mennyi kell?

Az ALA-t a szervezet termeli, és az elfogyasztott élelmiszerekből szívódik fel. Az ajánlott napi adagot (RDA) nem állapították meg, de a napi 600 mg körüli mennyiséget széles körben elfogadottnak tartják. A testépítők vagy a diabéteszes neuropátia kezelésére gyakran alkalmaznak nagy, 1200-3000 mg-os adagokat. Az ilyen nagy mennyiségeket fel kell bontani és a nap folyamán kell bevenni, és ideális esetben a felszívódás javítása érdekében étellel együtt kell bevenni.

Az ALA legjobb táplálékforrásai a vörös húsok, a máj és a vese, amelyek szintén magas telített zsírtartalmúak, és mértékkel kell fogyasztani őket. Jó zöldségfélék közé tartozik a spenót és a burgonya (héjával együtt). Bár a táplálékkiegészítőkhöz képest az élelmiszerforrások minimális mennyiségű ALA-t tartalmaznak, és nem bizonyított, hogy a fogyás vagy a glükózérzékenység szempontjából ugyanolyan előnyösek lennének. Így egyesek számára az ALA-kiegészítő szedése okos lépés lehet.

Mint minden étrend-kiegészítő, ezek is akkor a leghatékonyabbak, ha egészséges étrenddel és rendszeres testmozgással együtt szedjük őket. A tanulmányok azt mutatják, hogy az ALA-kiegészítők egészséges életmóddal kombinálva felgyorsítják a fogyást, de önmagukban nem olyan hatékonyak.

Az ALA mellékhatásai rendkívül ritkák, de nagy dózisban bőrkiütést, hányingert vagy szédülést okozhatnak. Ha Ön cukorbetegség kezelésére bármilyen gyógyszert szed, konzultáljon háziorvosával, hogy segítsen szorosan nyomon követni vércukorszintjét.